A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)

Dr. Kávássy Sándor: A szegényparasztság harca és mozgalmai Somogyban 1897-1907

körű agitációba kezdett. Tömegével, több száz példányt tartalmazó csomagokban küldte szét a „Tisztelt elvtársak! Munkástestvéreink!”, valamint a „Földmun­kások! Testvéreink!” c. röplapokat. „Minden munkásnak erkölcsi kötelessége közremunkálni - mondotta az első hogy a kétségbeejtő nyomorúságon köny- nyítv'e legyen. Ezt pedig csak az összetartás által lehet elérni. Ha egyik falu népe nem licitál a másik falu népe ellen ... Itt az idő a cselekvésre! Ne legyetek pe- csovicsok, hanem küldjétek el a megbízottaitokat az értekezletre.”298 Az idézett röpiratok tömegével jutottak el Somogyba is,299 s jóllehet a ható­ságok résen voltak, s a főispán utasítására300 azonnal elkobozták azokat, a nép kezére is bőségesen került belőlük, Böhönyén a „Földmunkások! Testvéreink!” c. röplapot pl. az iskolás gyerekek között osztotta szét Horváth Antal ottani lakos fia.301 Az iránt sem hagynak forrásaink kétséget, hogy a röpiratoknak megvolt a maguk le nem becsülhető hatása. „Hallomás szerint - írja a csoknyai körjegy­ző 1906. október 25-én kelt jelentésében - a napszámosok meg is beszélték ma­guk között a felhívásban foglaltakra nézve a további teendőket, s el is hatá­rozták, hogy az abban a jelzett gyűlésen (itt valószínűleg az alábbi érintett októ­ber 28-ra kitűzött kerületi értekezletek egyikéről van szó - K. S.) magukat kép­viseltetik, de kiküldöttek személyére nézve nem tudtak megállapodásra jutni, mert valamennyi elmenne közköltségen.”302 Valóban, el is mentek. Az 1906. október 28-án Nagykanizsán, Székesfehér­váron és Pécsett egyidejűleg tartott kerületi értekezletek mindegyikén bősége­sen voltak somogyiak, habár az egykorú híradás szerint az országúton minden­felé „kakastollasok” cirkáltak, s a jegyzők és bírák is „derekasan” munkál­kodtak, hogy megakadályozzák a földmunkásoknak az értekezleten való rész­vételét.303 1906. december 2-án Kaposvárt is akartak hasonló gyűlést, melyet mint az előbbieket, szintén széles körű agitáció előzött meg.3M A kaposvári rendőrkapi­tány azonban arra hivatkozva, hogy a városban „nincs számba vehető érdekelt­ség”, vagyis, hogy nincs elegendő földmunkás, a gyűlés megtartását nem enge­délyezte.30" Somogy, Tolna, Baranya és Zala földmunkásainak küldöttei azon­ban ennek ellenére összegyűltek december 2-án, s miután a gyűlés színhelyéül kijelölt Szarvas-vendéglőben nem ülésezhettek, kísérletet tettek, hogy , a szövet­ség Petőfi utcai helyiségében kerítenek rá sort. A rendőrség azonban ezt meg­szimatolta, s a gyűlést feloszlatta. A felháborodott földmunkások az éj folyamán a házak falaira ragasztott plakátokon tiltakoztak a hatósági erőszak ellen.300 Habár szerényebb mértékben, fejtett ki agitációt a bérek javítása érdekében Somogybán az Országos Munkásvédő Szövetség is. Eljuttatta a Szabad Szó egyes számait,307 közöttük az aratási és cséplési szerződésmintát tartalmazó november 22-i számot, a fentebb már idézett „A földmíves munkásnak megváltója szü­letett” c. röplapot.308 Ugyanakkor, hogy a hatóságok támogatását is megnyerje, megküldte azoknak „Tekintetes Hivatal!” c. nyomtatványát, melyben többek közt ezek olvashatók: „Méltóztassanak belátni, hogy csendőrszurony és katonaság az aratási sztrájk ellen a legrosszabb védelmi eszköz. A munkásság agresszív moz­galmát a békés szervezkedés útjára elsimítani: ezt a célt szolgálja az Országos Munkásvédő Szövetség és ezért vagyunk bátrak munkálkodásunkhoz a t. hivatal törvényes jóindulatát kikérni.”309 Egyébként semmi jele annak, hogy Somogy főszolgabíráit és jegyzőit meghatotta volna Mezőfinek a burzsoázia osztályérde­keit okosan védelmező érvelése. Hajlíthatatlanok maradtak abban a meggyőző­229

Next

/
Oldalképek
Tartalom