A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
zett általános drágaság miatt fizetésemelésért epekedett, s ha kívánsága nem teljesült, még a műveltebb osztály is a sztrájk fegyveréhez nyúlt. Bérharcot indítottak a gazdasági cselédek, az uradalmak iparos alkalmazottjai, az aratók, a napszámosok, sőt még az uradalmi orvosok is.”118 igio. márciusában a barcsi hajómunkások is sztrájkoltak. Az év nyarán - 20 százalékos béremelést követelve - már a kaposvári nyomdászok és a Turul kávéház építésénél dolgozó építőmunkások is sztrájkoltak. Áprilisban a megyeszékhely szervezett munkássága impozáns választójogi tüntetést rendezett. Ilyen tüntetést az igali főszolgabíró ugyanakkor már nem engedélyezett a somogyszili munkásság részére. A Somogyvármegye 1910. április 13-i száma 1200 ember részvételéről tudósított a marcali választójogi nagygyűlésről is, amelyen Peinhoffer Lajos elnökölte Az 1910-es esztendőkben két megyei pártértekezlet megtartására is sor került. Az elsőt 1910. március 13-án tartották, amelyen 25 küldött vett részt. Az értekezlet elnökei Tóth Lajos és Zónig István voltak. Kovács Miksa titkári beszámolója szerint „az elmúlt év rossz gazdasági viszonyai ellenére is” aktivizálódott a kaposvári pártszervezet tevékenysége, amely 45 rendes és 9 rendkívüli értekezletet, 12 nyilvános népgyűlést, 4 össztagértekezletet, 28 felolvasást tartott. 19 esetben képviseltette magát a város alapszervezeteinél, 6 esetben pedig a megye falvaiban. A városban 125 példányban fizettek elő a Népszavára, munkásdalárda és 3 új pártszervezet is alakult. 3000 helybeli röpiratot adtak ki, 5000 darabot pedig a központi röpiratnyomtatványokból osztottak szét. A pénztári jelentést Peinhoffer Lajos pénztáros ismertette, amely szerint a bevétel 798,87 korona, a kiadás pedig 576,85 korona volt. Az újonnan megválasztott 11 tagú végrehajtó bizottságba csupán 3 tag maradt az előző évi bizottságból (Kovács Miksa, Bezur Kálmán, és az ellenőrző bizottsági tagságból végrehajtó bizottsági taggá választott: Paulovics Károly). Ekkor kerültek a végrehajtó bizottságba Szalma István, Petre Ernő, Zónig István, Várvizi Lajos, Peinhoffer Lajos, Link Jakab, Hajós Géza és Borovszki János, az ellenőrző bizottságba pedig Magyar Mátyás mellé új tagként Tóth Lajos és Szegő Györgyöt választották meg. Az új vezetőség legtöbb tagja ettől az időtől kezdve kapcsolódott a pártmozgalom irányító vezérkarába és viselte tisztségét a Tanács- köztársaság leveréséig. Az értekezlet után - 1910. márciusában - Kovács Miksa párttitkár részt vett a XVII. pártkongresszuson, ahol is felszólalván sürgette a falusi pártszervezetek gyorsabb kiépítését, bírálta a pártvezetés irányvonalát, amely csak „egyetlen jelszón lovagol”: a választójogi harcokkal törődik. A május i-i ünnepségekről készült tudósítások azt adták hírül, hogy jól sikerült „Vörös május volt Barcson és Kaposvárott.” A kaposvári munkások ünnepéről a Somogyvármegye 1910. május 3-i száma megjegyezte, hogy a gyűlésre a munkások „ezrekre menő tömege indult tömött sorokban a tüntető körmenetben, zászlók alatt, forradalmi dalokat énekelve.” A párt súlya egyre jobban növekedett a megyében. A júniusi választásokon - a korábbi három helyett - már 5 választó kerületben tudott jelöltet állítani: a somogygyszili kerületben Gyura Jánost, Marcaliban Landler Jenőt, Csurgón Kovács Miksát, Tabon Jankovics Lajost, Kaposváron pedig Pelczéder Ágostont. Az SZDP karácsony első és második napján tartotta - ez évben a második megyei pártértekezletét, amelyen 32 küldött jelent meg 1600 szervezett munkás 179
