A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
képviseletében. A megyei pártszervezet működéséről szólva Kovács Miksa párttikár azt jelentette, hogy a beszámolási időszakban 28 nyilvános népgyűlést tartottak és 5 összevont tagértekezletet. Az egyes szakszervezetekben pedig 28 előadást és 12 közös felolvasást. A határozatok különösképp, a párt építésével, az agitációval foglalkoztak, s a vidéki szervezetek ügyével való törődésre buzdították a megyei értekezlet résztvevőit, amelynek elnöke Petre Ernő kaposvári cipészmester volt, budapesti küldöttje pedig Horovitz Gábor. A pártértekezlet ünnepélyes megnyitásán - a Fehér ló vendéglő helyiségében - már az önálló munkásdalárda is közreműködött, a „Fel szocialisták” kezdetű munkásinduló intonálá- sával. A munkások között a Népszava előfizetők száma már 250 volt. Alig egy év alatt: megkétszereződött. A párt által készített táblázatos kimutatás szerint a kaposvári szervezetnek 10 szakcsoportja volt 800 taggal. A szervezet 33 értekezletet, 28 népgyűlést, 18 felolvasást és 4 tüntetést tartott a beszámolóig eltelt idő alatt. 118/a Új pártvezetőségválasztásra ekkor nem került sor, mindezt a következő évi április eleji megyei értekezletre hagyván hátra. ign küszöbén (jan. 23-án) a megyeszékhely szakszervezetei is új bizottságot választottak. Tagjai lettek: Márton János, Dörei József, Kovács Miksa, Boden- stein Béla, Magyar Mátyás, Horváth Árpád, Bezur Kálmán, Takács József és Tóth Ferenc.119 Április 3-án - ugyancsak a Fehér ló vendéglőben tartották meg a párt évi „kongresszusát”: megyei értekezletét, amelyen Petre Ernő elnökölt. Az értekezleten a szakszervezetek is képviseltették magukat, és Kovács Miksa titkári beszámolója után - jelentéseiket fel is olvasták. A szakmák jelentései után - jelentette a Somogyvármegye 1911. április 4-i száma - megválasztották az új pártvezetőséget, amelynek Kovács Miksa, Petre Ernő, Peinhoffer Lajos, Zsadányi Imre, Stokker Ferenc, Szalma István, Szabó István, Várvizi Lajos, Takács József, Szabó Károly, Magyar Mátyás, Reich Jenő, Gyenes Dezső és Zónig István lettek a tagjai.120 Az új pártvezetőségnek azonnal élére kellett állnia a városi munkásság sztrájkmozgalmainak. Elsőként - már március második felében - 15 asztalos kezdte a sztrájkot, majd áprilisban és májusban az építőiparosok, az asztalosok, a szobafestők, a kőművesek folytatták eredményes bérmozgalmaikat. A sztrájkok célja elsőrenden a napi 9,5 óra munkaidő kiharcolása volt, s a magasabb órabér. Júniusban már a vasúti műhelymunkások és a pékek is csatlakoztak a sztrájko- lókhoz, decemberben pedig még a kereskedősegédek is. A MÁV műhelymunkásoknál, ahol a munkások „elkeseredésének a parazsa már hónapok óta lappang - írta a Somogyvármegye 1911. július n-i száma - a nyomor hamuja alatt” a párt „mindvégig izzó hangulatú” népgyűlést tartott, amelyen Landler Jenő és Kiss Béla voltak az előadók. Az elégedetlenség a barcsi vasutasoknál jelentkezett és követelte - november 5-ig - az órabérek felemelését, a szolgálati idő megrövidítését, és a drágasági pótlék 20 százalékos felemelését. Követeléseik nem teljesítése esetében a „passzív rezisztencia” kimondásával is fenyegetőztek.121 A párt a vidéki agitációt és szervezkedést is nagy lendülettel folytatta ebben az esztendőben. 1911 júliusának végén a hátrányos aratási szerződések feltételeinek a megjavítására megalakult Barcson a földmunkások egyesületének a 180
