A munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogy megyében 1870-1918 (Kaposvár, 1973)
Dr. Kanyar József: A szocialista munkásmozgalom kialakulása és fejlődése Somogyban - 1918-ig
gyének, akiket zömmel a szigetvári, a babócsai, a marcali és az igali járás területén elszaporodó rablók ellen szándékoztak csatasorba állítani, akiket járásonként még r 5 főből álló önkéntes csapattal is kiegészíteni szándékoztak.13 A kormányzat teljhatalmú királyi biztossal az élen katonai rögtönítélő bíróság felállításával: az orgazdák tömeges elfogásával és sűrű halálos ítéletekkel kezdte felszámolni a megyében is a betyárvilágot. E megtorló akciók során - 1864-ben - 29 betyárt és 25 orgazdát ítéltek halálra. A parasztság tehát az abszolutizmus nehéz viszonyai közepette szemben állott a Habsburg-uralom minden gazdasági és politikai törekvésével, harcolt - földesúrral és hatóságokkal - a termőterületek jogtalan visszavétele ellen, küzdött a feudalizmus maradványainak a felszámolásáért, falusi és városi önkormányzatáért, s tagadta meg - ott és ahol lehetett - az idegen érdekeket szolgáló katonaállítási és adófizetési kötelezettségeit. Mindazok az akciók, amelyek a karhatalommal, a katonasággal való súrlódásokra, a pénzügyőrökkel való összetűzésekre, a zsandárokkal való szembeszállásokra, a betyárokkal és a szegénylegényekkel való cimborálásra irányultak a megyében: az önkényuralmi rendszer ellenzői és csorbítói voltak. Még ennek ellenére, az 1868-as esztendő bizottmányi nagygyűlésein is állandóan visszatérő napirendként a megromlott közbiztonság kérdését, a rablók üldözését tárgyalták,14 valamint a demokrata körök betiltását sürgető belügyi leiratot, amelyek a fejlődő kapitalizmus egyre élesedő társadalmi-politikai ellentmondásai közepette gombamódra szaporodtak a megyék falvaiban, s amelyek a szélsőbal kezében - Kossuth nevével és 48 programjával - a kiegyezés elleni tömegmozgalmak társadalmi egyesületei voltak. A nemeskisfaludi születésű radikális politikus, a szabadságharc jónevű forradalmára, a parlamenti szélsőbal egyik vezére: Madarász József (Madarász Lászlónak, a debreceni 48-as rendőrminiszternek az öccse) kezdte az országban, de a megyében is az elégedetlen parasztságot a demokrata körökbe szervezni. A pesti demokrata körökkel szinte egyidőben alakult meg a Somogy megyei Demokrata Kör is - Madarász József, országgyűlési képviselő összehívására, 1868. jan. 31-én Kaposvárott.15 A 20-25 tagú alakuló ülés Kovách Őszinte ügyvéd lakásán történt, amelyen végül is a házigazdát választották meg a kör ideiglenes elnökéül, Szalay Károlyt pedig jegyzőjéül. Az alakulást követő héten: 1868. február 6-án már a somogyhatvani olvasókör megalakulásáról is olvashattunk A Nép Zászlajában, amelyből az indulás első évében - 1868-ban - 16 példány járt Kaposvárra. Az alakuláskor még kevés tagot számláló kör remélte, hogy „idővel kinövi magát és a mustármagból terebélyes fa növekedik” . . . „Olvasókörünk célja - olvashatjuk továbbá az egykori híradásban -, hogy hírlapok olvasása által az országgyűlési pártok állását, mozzanatait, s elveit kitudhassuk, s miután a szélsőbaloldal elveit tartja hazánk boldogsága felvirágzásra üdvösnek, tehát odaműködni, hogy a jövő követválasztások alkalmával községünk ne oly képviselőre szavazzon, ki az 1848-at csak zászlajára írja fel, szívében pedig nem, hanem olyat, ki az 1848-i szentesített törvényeinknek egy betűig védője és érvényre juttatója legyen.”16 1868. május 9-én Madarász lapjának az egyik megyei levelezője arról számolt be, hogy Nagydobsza parasztjai is 48 híveivé váltak és a „vörös követ”: Madarász kortesei lettek.1' 144
