Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 9. Ellentét a megye és a földbirtokosok között
épített úthálózat szolgálta az országos közúti forgalmat, amely 1850-re már 1770 km-re növekedett. Ebből 656 km a Dunántúlon volt/12 Ennek a fejlődési folyamatnak Somogy megye is a részese volt. A 18. századi lemaradást azonban a vizsgált korszak végéig sem tudta behozni. Amíg az 1784-es zalai út- kataszter 21 jelentős utat és útszakaszt sorol fel, addig Somogybán mindössze két utat írtak le.33 Somogy megyét a posta- és kereskedőutakkal sűrűn hálózott Zala, Tolna és Baranya megyék határolták. A közlekedési hálózat tekintetében az elmaradottságot a megyének még a reformkorban sem sikerült felszámolnia. ,,A 100 km2-re kivetített útmennyiség, ami a legfőbb utakat számítva Zalában közel háromszoros mennyiségű, 100 km2-re eső 11,3, illetve Somogybán 3,5 km hosszúságú főútvonal.”3/‘ A tőkés infrastruktúra kialakulása a kései feudalizmusban kezdetét vette. Első lépésként az útvonalakat korszerűsítve, úthálózattá fejlesztették, a tőkés árutermelés és a növekvő áruszállítás igényeinek megfelelően. Az úthálózat azonban az információk gyorsabb áramlását is lehetővé tette. Köztudott, hogy „az eszmék mindig a meglevő kereskedelmi utakon terjednek és gyorsabban utaznak, mint az áruk".35 A kereskedelem - éppen lényegéből adódóan - indukálója az új eszméknek ez idő tájt Magyarországon és Somogybán is a felvilágosodásnak, azt követően pedig a liberalizmusnak. Ezeken az utakon indultak el a protestáns prédikátorok hittérítő küldetésükre, az európai egyetemeken tanuló somogyi diákok itt csempészték hazai földre a tiltott könyveket és az eszméket.31’ Erre meneteltek a napóleoni háborúban elfogott francia hadifoglyok, de itt hajtották a kaposi börtönbe az 1745. és az 1840. évi csurgói és mesztegnyői jobbágyzendülés résztvevőit is. Ezeket az utakat koptatta Csokonai és ez a táj ihlette a poétát halhatatlan versei megírására. Berzsenyi Dániel havonta kocsikázott Niklából a kaposi könyvtárba, itt térképezte az utakat és csapolta le a mocsarakat Török Ferenc és Vörös József, a vármegye két jeles földmérője. Az utakat láthatóan nemcsak az áruk szállítására használták, történetük a történelem sorsfordulóival mindig összekapcsolódott. Az utak mentén kialakuló vásárok is sokrétű funkciót töltöttek be, amelyeket az alábbiakban majd részletesen ismertetünk. 49 SOMOGY MEGYEI LEVíl.TÁR NAGYBERKI SZOC OSZT KÖNYVTARA
