Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 8. A bécs-törökországi útvonal

A vállalkozó szel lem Űek megszimatolva a profit lehetőségét a Bécsből szállítandó áruk továbbítására magántársaságot kívántak létrehozni - a terv szerint a kocsi kéthetenként áll majd a megrendelők szolgálatába. Az áruk gyors továbbítását és a közlekedést is megkönnyíti, hogy a szekerek és a postakocsik nemcsak az út közepét vehetik igénybe, mivel azt teljes szélességében lekövezik.

A megye egyúttal visszavonta korábbi kérelmét, amelyben Szigetvár, Kaposvár, öreglak irányába sürgette az út építését, de változatlanul kitartott amellett, hogy Kaposvárott egy levélhordó postahivatalt építsenek. A Dráva menti postaút alsó szakaszának megváltoztatását azonban továbbra is szükségesnek tartotta, az clábbiaikkal indokolva.7/' A változtatás az utat 7100 öllel megrövidítené. De az út is járhatóbb, nincsenek olyan homokos szakaszok, mint — jelenleg — Istváindi és Berzence között. Az új utat kevesebb munká val lehet elkészíteni, a karbantartása is olcsóbb. Heg; -k, folyók és árterü' letek nem akadályoznák a közlekedést. A katonaság Itáliát és Stájerországot nemcsak gyorsabban érné el, de a szállítási költség is kevesebbe kerülne. Ladon és Nagyatádon pedig, mivel azok népesebb települések, az elszállásolási gondok is megoldódnának. Egyébként az utasok és a fuvarosak már régebben felismerték ennek az útvonalnak az előnyeit és gyakorlatilag azt használták, a régebbi utat inkább a távolsági kereskedők vették igénybe, akik a helyi adottságokat nem ismerték.

A változtatást többek között még az is indokolta, hogy Szigetvár és Be- rény közötti településekben sem gazdag kereskedők, sem pedig földbirtokosok nem éltek, így e tájon az áruforgalom és a levelezés is csak minimális volt. Pillanatnyilag a változtatást főképpen az akadályozza, hogy a szlavóniai lakosság egy része leveleit Babócsán keresztül továbbítja. Ezt a nehézséget azonban könnyen megoldhatnánk, ha Barcson fiók-postahivatalt létesítenének. Az itt levő sóház, a kikötő mindezt indokolttá is tenné, Ladról, vagy pedig Atádról továbbítanák ide a leveleket, amely a szlavóniai lakosság igényeit is kielégítené. Ezt az új utat úgy lehetne megépíteni, hogy a postaállomások száma nem növekedne. Postahivatalok lennének: Kaposvárott, Szigetváron, Ladon, Nagyatádon, Iharosberényben, Viden, Nagybajomban és M arcaiban. A régi útvonalon pedig megszüntethetnék az istváadi, a babó- csai és a be.rzencei postaállomásokat. A megye a fenti javaslatot 1838. május 1-jén megküldte a Helytartótanácsnak, sürgetve a jóváhagyást, mivel mindenképpen meg akarta akadályozni, hogy egy másik javaslatot, a Bécs, Fehérvár, Szekszárd irányába vezető postautat hagyják jóvá.

Törökország irányába építendő új útvonalról a megye 1839. február 1-jén tartott nagygyűlésén az illetékesek részletesen beszámoltak. Az alispánt megbízták, hogy a megye földmérőjével és a szolgabírákkal tartsanak helyszíni szemlét és az útvonalat is jelöljék ki. Egyben felhívták a figyelmüket, hegy a helyi körülményekhez alkalmazkodva a szükséges módosításokat végezzék el. Majd ismertették Baranya vármegye levelét, amelyből kitűnt, hogy a szomszéd megye a Bécsből Eszékre vezető út építését Keszthelyről Kaposváron keresztül a megye széléig javasolta, arra hivatkozva, hegy a csatlakozó utat már elkészítették, az út építéséhez szükséges köveket a közeli kőbányákból könnyen beszerezhetik. Miként megelőzően már ismertettük, a megye vezetői ettől elzárkóztak arra hivatkozva, hogy Szigetvár irányába vezető út építé43