Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 8. A bécs-törökországi útvonal
sének a kérelmét már a Helytartótanácsnak felterjesztették. Időközben ennek az útnaik az építése megkezdődött, azonban elég vontatottan haladt, az út egyenesítése, helyemként foltöltése lassította a munkát, 1840 februárjában az alispán,i jelentés szerint a köveket csak a szigetvári járásban rakták le, a patai határig 1242 öl távolságba,n. Apátiában már korábban elkészült 594 öl út, Hatvan és Patosfa között pedig rendbehozták a töltéseket, mintegy 2613 öl utat kiegyenesítettek és lelkövezteik. Kora tavasszal a munkát folytatni fogják. Az út szélesítése néíhány helyen gondot okozott, mivel azt a horhos partok miatt 9 ölre nem lehetett szélesíteni. A 6 öl szélesség mindenképpen szükséges volt a hófúvások miatt. Patosfától Ladig terjedő útszakaszon is csak kisebb javításokat kellett végezni. Héricsében még csak az út rendezését végezték el. Hencse és Kadarkút közötti útszakasz elkészült, de a völgyben levő töltést még szélesíteni és magasítani is kell. Kadarkút után még sok a tennivaló, itt elsősorban egyenesíteni kelj az utat, illetve a homokos területet valamiféleképpen elkerülni. Csökölytől Jákó és Nagybajom irányába vezető útszakaszon a fenti problémát sikeresen megoldották. A meszteg- nyői mezőn egészen Kelevízig, valamint Bize, Marcali, Kéthely, Balatonszent- györgy útszakaszon az utat terv szerint elkészítették. A nagygyűlés határozata értelmében a szigeti járásnak 1500, a babócsainiak 1640, a kaposvárinak 1500, a marcalinak pedig 820 öl utat kell készíteni évenként a kijelölt postaúton, 2 öl szélességben. A marcali járásnak azonban még a kanizsai útszakaszon is 820 öl út javítását kelj elvégezni. Az igali járás a Balaton menti postautat építi, 2,5 öl szélességben lekövezve, 1500 öl távolságban. A kaposi és a marcali járás a Balaton mentén, Zala megyéből hozott köveket és balatoni kövecset használt, a babócsai és a szigeti járás pedig Baranyából szállított kövekkel, illetve drávai murvával rakta le az utat.75 Időközben a megye, Baranya sürgetésére, valamint a Helytartótanács utasítására megkezdte a Kaposvárról Pécsre vezető útvonal építését. Az út építésének a tervezetét 1840. november 2-án határozták el, a tervet pedig a nagy tapasztalattal rendelkező Török Miklós megyei földmérő készítette el. A terv szerint a Kaposvár, Szentjakab, Gödre irányába építendő út 8 393 gyalognapszámot és 360 kétmairhás napszámot igényelt.'0 Az 1840-es évek első felében az útépítés korszerűsítése érdekében tett erőfeszítéseket, valamint az eredményeket az alábbiak szerint összegezhetjük. A Sopron, Vas, Zala megyén keresztül vezető és Somogyon áthaladó útszakasz építése Baranya irányába, ha 'lassan és vontatottan is, de megkezdődött. A terveknek megfelelően folyamatosan épült a posta- és kereskedelmi út Szigetváron keresztül is. A Szigetvárról Lad, Kadarkút irányába vezető utat nem Bajomon keresztül vezették Marcaliba, hanem Korpádnak, amely Sörnyénél egyesült a Kaposvártól Marcaliba vezető útvonallal. A Szigetvárról Babócsára, Berzemcére, Zákányba és Kanizsára vezető út megrövidült a Lad, Atád, Iharosberény útszakasszal. A régi két postaút mellett — némi módosítással — két új útvonal épült, amelynek jelentőségét nem kell különösebben hangsúlyoznunk, jóllehet ezeket inkább még csak építgették. A megye az elmúlt évtizedben a két postaút nehézségeivel sem tudott megbirkózni, a kérdés, hogy a megnövekedett feladatoknak miként tud majd eleget tenni. Az 1843. évi főszolgabírói jelentések erről részletesen beszámolnak. Ezek szerint Nikla és öreglak között ,,a postaút már több esztendők óta fel 44
