Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 4. A megyék együttműködése az úthálózat korszerűsítése érdekében
molása érdekében, a rögtönítélő bíróság felállításának az engedélyezését kérte. Az uta'kat és a közbiztonságot évtizedeken keresztül javítgatták, a végső megoldást azonban nem sikerült megtalálniok, az előbbit anyagiak hiányával és az útépítés kezdetleges technológiájával, az utóbbit pedig a társadalmi feszültségek újratermelődésével magyarázhatjuk. 4. A megyék együttműködése az úthálózat korszerűsítése érdekében Nemcsak a bűnüldözés igényelte a vármegyék együttműködését, hanem az utak tervezése és építése is szükségessé tette a kölcsönös érdekek figyelembevételét. Zala vármegye alispánja 1811-ben átiratban azt javasolta Somogy megye vezetőinek, hogy Kanizsa mezővárosának útjait együttműködve kellene megjavítani, mivel a kereskedők szekerei — akik a piacra hozzák áruikat - az utakat különösen esős időben járhatatlanná teszik. Mivel e piac előnyeit Somogy megye lakói is élvezték, a fenti kérés jogosnak tűnt. A megye vezetői azonban egyértelműen elutasító választ adtak, arra hivatkozva, hogy ,,. . . minekünk is szerfelette sok foglalatosságaink, terheink és utaknak reporáltatására való aggodalmunk vagyon . . .”44 Az érvek valójában igazak voltaik, a megye útjainak karbantartása és bővítése erőt meghaladó gondot okozott, ,,. . . Zala megye 1824-ben ismételten kérte a megye segítségét, mivel Nagykanizsán keresztül vezető posta- és kereskedésbeli utak rossz állapotban vannak . . .”45 Somogy alispánja válaszában arra hivatkozott, hogy a megyét a nagy távolságban érintő postaút, valamint a Dráva menti árvizek jelentősen terhelik, de a helyzetet mégcsak nehezíti az a tény, hogy a szigeti postaúthoz szükséges követ távoli vidékekről, Baranya megyéből kénytelenek szállítani.46 A jobb együttműködésnek ekkor még nem voltak meg a feltételei, de az igény és az arra való törekvés kétségkívül kitapintható. Az 1830-as években a megyék közötti kapcsolat élénkebbe vált. Somogy átiratában jelezte Veszprém megyének, hegy ,,a megyét átszabdaló utak rendezését eltervezték”.4' A Pestről Itáliába vezető postaút érintette Siófokot is, a megye vezetőit azonban aggasztotta az útvonal rossz állapota, ugyanis a Balaton mentén a homokos út esős időben szinte járhatatlanná vált. Márpedig ez az út nemcsak külkereskedelmi szempontból volt fontos, mivel a megye terményeinek tetemes részét a lakosság Veszprém városának piacán, illetőleg e megye más mezővárosaiban értékesítette. Egyben felvetették azt a lehetőséget is — éppen a kölcsönös érdekekre hivatkozva —, hogy a Lepsény felé vezető postaút is javítást igényel. Fejér vármegye illetékes vezetőivel is felvették a kapcsolatot, ugyanis Pestről, az ország szívéből Triesztbe vezető kereskedelmi és postaút e megyét keresztül szelte, élvezve a tranzit forgalom adta előnyöket sokkal inkább, mint Somogy megye lakosai. Somogy megye vezetői több ízben is hangsúlyozták, hogy a kereskedelmi központoktól távol esve, és meglehetősen elszigetelve, a lakosság a kereskedelem szempontjából hátrányos helyzetbe került, ezért mindenféleképpen arra kell törekedni, hogy a tranzit-kereskedelem adta előnyöket és lehetőségeket jobban kihasználják. Jóllehet világosan látták, hogy a Triesztbe vezető útvonal ,,. . . csak 25
