Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 5. A drávai víziút
a jövendőségneik ígérhet nyereséget"/18 a távlat és a jelen érdekeit igyekeztek egyeztetni, annál is iníkáibb, mivel Somogyot egyedül ez az útvonal kötötte össze az ország fővárosával. 1838-ban a megye ismételten felajánlja együttműködését Zala megye vezetőinek, javasolva, hogy Ka,konyánál az Istura folyón egy állandó hidat építsenek közös erővel, mivel a kereskedelem adta előnyöket így mindkét megye élvezhetné. Az építési költségeket a só árának felemeléséből fedezhetnék, e tekintetben a Helytartótanácsot már több ízben megkérték, de jóváhagyó válasz még nem érkezett. így áthidaló megoldásként azt javasolták, hogy a híd építését 'részvénytársaságra kellene bízni. A híd építését sürgette az a tény is, hogy a Dráván eddig egyedül Varasánál építettek állandó hidat, amelyen a tengerpart irányába tartó kereskedelmi forgalmat már nem lőhetett zavartalanul biztosítani. Az 1830-as években a megyék között az együttműködés felélénkült, kiváltképpen a Bécset Törökországgal összekötő útvonal építése alkalmából. 1839-ben a megye a Helytartótanácsnak az alábbi jelentést küldte meg./|!) Már az elmúlt évben kérelmezték, hogy a Becsből Törökország felé vezető útvonalnak Sopronból Keszthelynek, majd a megyén keresztül Marcali, Nagybajom, Lad, Szigetvár irányába „leendő vezetését és ezen kereskedelmi úttal a postavonalnak is egybekaposoltatását . . . megengedni méltóztasson".50 Időközben Baranya vármegye vezetői hivatalosan átírtak Somogyba, hangsúlyozva, hogy ők a Törökország felé vezető útvonalat Keszthelyről Kaposvárnak és onnan Baranya széléig javasolják. A baranyaiak jogosan azzal érveltek, hogy „Kaposvár az általmenő kereskedés javaival 'időjártával maga is előmenetelt nyerne".1,1 A két megye vezetői a törökországi kereskedelmi útvonallal kapcsolatosan eltérő álláspontot képviseltek. A somogyi vezetők a kényelmesebb megoldást választották és a hagyományosan használt déli postautat kívánták korszerűsíteni. Főképpen azzal érveltek, hogy a Szigetvár felé vezető posta- és kereskedelmi út is keresztül megy Baranya megyén és annak használatában ők is kellőképpen részesülnek. Az új útvonal pedig Kaposvártól Pécsig magas és meredek hegyeken vezetne keresztül, jelentős munkával és költséggel járna, mivel több hidat kellene építeni. „Ha az utat elkészítenék, a hegyekről lezúduló víz azt megrongálná és a kereskedés ezen hosszú hegyes vonalba terhes szekereket nem használhatna.”'12 Majd tovább sorolták az ellenérveket, így többek között hangsúlyozták, hogy ez az útvonal kevés helységet érint, az út az erdők között vezetne, amely kevésbé látszik biztonságosnak, ellenben a megye által javasolt útvonal mindkét megyében „egyenes róna tájon és népes vidéken keresztül menvén . . ,”°3 Vitathatatlan, hogy a fenti vitában a baranyaiak álláspontja volt a korszerűbb, a távlati lehetőségeket jobban látták, így végeredményben kijelenthetjük, hogy Somogy megye lakosságának az érdekeit is inkább ők képviselték. 5. A drávaí víziót A megye déli részét érintő Dráva folyó megnehezítette Horvátország és Szlavónia irányába a kereskedelmi cikkek szállítását, mivel hidak hiányában gyakran nagy kerülőket kellett tenni, A Dráva azonban potenciálisan olyan 2á
