Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

XI. Követi utasítások az ipar iés a kereskedelem fejlesztése érdekében

XI. KÖVETI UTASÍTÁSOK AZ IPAR ÉS A KERESKEDELEM FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN „Amennyire gazdagítja a nemzetet az ipar és a kereskedelem, úgy vi­szont az ipar és a kereskedelem sem virágozhatilk ott, ahol a nép legalsóbb és legnagyobb részét, a nemzet alapját a nyomor sanyargatja"452 — han­goztatták a kor kiváló közgazdászai. A rossz termésű években kialakult éh­ségzónák, a szabad kereskedelmet fékező monopóliumok, a kiviteli tilalmak megszüntetése a reformországgyűlések főbb követelései közé sorolhatóak. A megyék a követi utasításaikban a fentieket közjogi sérelmekkel kapcsol­ták össze, mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy e rendelkezések törvénytele­nek és sértik a nemzet érdekeit. 1790. január 20-i közgyűlésen a megye a 18 pontos követi utasításában már a szabad kereskedelem biztosítását és a só árának számottevő csök­kentését kérte/'53 Többek között hangsúlyozta, hogy az országgyűlés a szom­szédos tartományokkal való kereskedés előmozdítására tegye meg szabadon a kezdeményezést és egyben intézkedjék a tekintetben, hogy „az ország terményeinek a kivitelét a király saját hatalmából megakadályozni, vagy a vásárlást az országban zavarni ne tudja, hanem az legyen szabad”/44 az országos kereskedelmi bizottság korlátozhassa a kivitelt, de csak akkor, ha a rossz termés következtében ínségtől lehet tartani. Egyúttal tarthatatlannak ítélték a megyei postajárat színvonalát is, mivel ékkor csupán egyetlen posta­járat működött — a kereskedelem nagy kárára —, az is a megye déli részét érintette. A megye határozatait és kérelmét csak ezen az úton, meglehető­sen nagy kerülővel tudta eljuttatni Pestre, de Zala megyével is Zalaegersze­gen keresztül, Baranyával pedig csak Mohácson át tudott kapcsolatot tar­tani. A szigetvári postaállomásról a leveleket Kaposvárra a megyeszékhelyre csak úgy tudták eljuttatni, hogy e célra három postáskatonát alkalmaztak. Ezért a megye kéri, hogy Székesfehérvárról Siófok felé — a Balaton mellett - új postajáratot állítsanaík fel, melyet Zákányig meg lehetne hosszabbítani, mivel onnan már kiépült postajárat vezet Zágrábig. Ezzel Horvátország és az ország fővárosa között az információs kapcsolat javulna, amely nemcsak politikai szempontból lenne fontos, hanem a kereskedők érdekeit is szol­gálná, de a főváros és Trieszt közötti posta- és áruforgalmat is meggyor­sítaná/145 Az 1796. évi követi utasításokban a szabadkereskedelem változatlanul a követelések között szerepelt, egyben kérték az országgyűlést, hogy a kor­mányzat „a kikötőket csak az ország közbejöttével zárhassa el: végre az egyedáruságok megszűnjenek".446 A francia forradalom nemcsak országosan, hanem a megyében is érez­tette hatását, Czinderi Pál, a megye egyik követe 1796. okt. 20-i megye­gyűlésén olyan lázító beszédet mondott, hogy a király alkotmányellenesen a pozsonyi országgyűlésen való részvételét felfüggesztette. Czinderi a közép- birtokos osztály véleményét fejezte ki, amikor hozzászólásában az aláb­biakat mondta: „ . . . most, amidőn a francia veszedelem nyomja a német birodalmait, használjuk ezen szempillantást arra, hogy szint oly csendes, és 18<$

Next

/
Oldalképek
Tartalom