Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

IX. Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények árviszonyai

öt somogyi nagybirtok

Búza

KétszeRozs

Árpa

Zab

Kukorica

Kukorica

BükAz uradalom

rés

köny

(csutás) (szemes)

pozsonyi

Ft

xr

Ft xr

Ft xr

Ft xr

Ft xr

Ft xr

Ft xr

Ft xr

1.

Nagy István

4

6

3 15

2 48

2 36

1 50

1 30

_ _

4 2.

gr. Hadik Vil mosná (Tata, Bábony)

3

45- 2 30

1 37

1 1 2 3 45

3.

Zichy Jámos (Nógocs)

3

30

2 1 45

1 15

2 4.

Sáríközy Sándor (P.-korpád)

1

12- 1 - - 36- - 48- 5.

Br. Orczy Lőrinc (Őrei)

32 30

2 30

2 1 30- 2 30

3 Láthatóan a helyi lehetőségekhez alkalmazkodtak a piaci árak, a megyén belül a terményeiket a belső piac hiányában olcsóbban lehetett értékesíteni. Ez azonban korántsem volt somogyi jelenség, mivel az ország különböző vidékein az eltérő adottságolk és lehetőségek következtében az árak különféleképpen alakultak és egyes vidékek között az árviszonyok tekintetében jelentős eltérések mutatkoztak. A fentiek igazolására 1819. évből mutatjuk be az alábbi árjegyzéket/*19

Hónap

Helység

Búza

Kétszeres

Rozs

Árpa

Zab K

uko

rica

póz

s o

n y i

m é

r ő

Ft

xr

Ft

xr

Ft

xr

Ft

xr

Ft

xr

Ft

xr

Márc.

12.

Ó-Arad

2

____

1

3

0

1

____

____

4

5

1

____

1

____

M

árc.

15.

Zágráb

6

—

3

15

3

—

2

30

3

12

2

4

Márc.

16.

Pécs

3

—

2

15

2

—

1

20

1

15

2

—

Márc.

13.

Miskolc

3

30

—

—

2

—

1

30

1

12

1

30

Márc.

31.

Győr

3

30

3

—

2

30

2

—

1

42

2

30

Márc.

26.

Temesvár

2

1/2

1

30

—

—

1

—

1

4

1

22

A kaposvári boltosok és a céheikben dolgozó mesterek és legények kedvezőbb helyzetben lévén, kihasználták a megyeszékhely által nyújtott lehetőségeket. A napóleoni háborúk időszakában több rendelést kaptáik a katonaságtól, különösen a posztó iránti kereslet nőtt meg, amelyből a helyi szabómesterek nadrágot, dolmányt és köpenyt készítettek, 18Q9-ben Pulovjts

172