Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
IX. Az élelmiszerek és a mezőgazdasági termények árviszonyai
terményeinek piaci értékesítése 17. sz. melléklet Burgo- Lencse Borsó Hajdi- Bor Szilva- Egy Tűzifa Tűzifa Kender Repce nya na pálinka szekér (ke- (lágy) széna mény) mérő akó öl fontP. mérő Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr Ft xr-42 4 15 3 50 1 48 5- 35 - 10 - 5- 4 - - - - 1- 3 45 4 - 2 - 6 15 - - 8 - - -- -- 18 6 45-45 - - - - - _ 4 - _ — 14 - - - 4 - - - 6 __ __ __ - 48 - - - - 4 - - - - - - - - - 30 4 - 4 - 1 45 4-- - 6 - 7 - - - 24 - - kaposvári boltostól a sereg több száz rőt posztót rendelt, azonkívül 500 kefét, 160 vakarát, 60 kardot, 30 pár pisztolyt és 300 darab pokrócot/'20 A kaposvári csizmadiák ugyancsak ez évben 830 pár csizmára kaptak megrendelést. A tehémbőrből 'készült és sarkantyúval díszített csizmát 9 forintért lehetett értékesíteni. A kaposvári szűcsök a felkelő nemesi sereg részére 536 mentét prémmel és béléssel láttak el.421 A háborút követően a megye- székhelyen élő mesteremberek változatlanul előnyösebb helyzetben voltak, mint a kisebb mezővárosokban tevékenykedő, céhes iparosok. A megye a pandúrok és a hajdúk részére a ruhát és a lábbélit változatlanul a helyi mesteremberektől rendelte meg. A kaposvári szabók a vármegye katonáinak egy öltöny ruhát 16 forintért, egy pár kordovány csizmát 19 forintért készítettek. Az iparosok szempontjából a katonaság volt a legjobb vásárló, a megyei pandúrok és a hajdúk részére már csak olcsóbb árukat lehetett készíteni. A hajdúk ruhája 9 Ft 30 xr-ba, a pandúroké pedig csak 8 Ft 4 xr- ba került, de a csizmáért is kevesebbet fizettek.422 Aligha lehet kétséges, hogy az agrárnépesség jelentős tömegei az ipari termékek növekvő árait nem igen tudták megfizetni. A mezőgazdasági terményék ára nem tudott lépést tartani az ipari termékekével. A céhes iparosok kereskedelmi tevékenysége főképpen a vásárokra szűkült, a'hol nem volt megfelelő számú vásárló közönség. A korabeli céhek panaszlevelei a fentieket egyértelműen igazolják. A céhen kívüli kontár kézművesek számszerű növekedése is kedvezőtlenül hatott. A jobbágygazdaságok differenciálódása, a zsellérek és a praediumokban élő cselédek tömegeinek jövedélmi viszonyai még nem tették lehetővé az ipari termékek tömegesebb értékesítését. Az olcsóbb kontártermékek viszont nem felelteik meg az igényesebb vásárlóknak. A feudális 173
