Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)

I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 1. A megye úthálózata a XVIII. században

köknek és igényeknek megfelelően. A téma aktualitását jelzi az a tény, hogy 1751-1846 között a Helytartótanács az útviszonyok korszerűsítésére vonatkozóan 96 ügyiratot küldött a megyének, amelyekből meglismérhetjük a fontosabb rendeleteket és az utasításokat egyaránt.8 De a megye is beszámolt az utak állapotáról, ezekből a jelentésekből kirajzolódik előttünk, hogy milyen nehézségeket éís anyagi áldozatokat (követelt a 'korszerű úthálózat építése a kincstártól, a megyétől és a jobbágyoktól egyaránt. Az 1787. évi megyei nagygyűlésen az úthálózat kiépítésével kapcsolatos teendőiket részletesen ismertették.9 A tervezet szerint, valamennyi járásban a iszolgabíráik és az esküdtek felelőseik az utak állapotáért, nékik kell arról jelentést tenni, az egyes falvakat, a településeket és ,,a vámmal bíró uradalmakat is azoknak igazítására serkenteni, s kényszeríteni”.10

Természetesen a;z útépítés technikai kivitelezésére Is kaptak utasításokat. Az országutakat nyolc ölnyi, a kevésbé jelentős utóikat pedig hat ölnyi szélességre kellett megépíteni, de általános követelményként szerepelt az is, hogy „ahol csak lehet mennél egyenesebben állítassanak fel”.11 Ez utóbbi kérdésben az uradalmak érdékei nem egy esetben összeütköztek a megye és a Helytartótanács elképzeléseivel, de az utóbbiak között is volt gyakorta véleménykülönbség és nézeteltérés, amelyeket a későbbiekben majd ismertetünk. Az útépítéshez és a javításhoz szükséges kézi és szekeres munkaerőt a helységek lélekszámúiknak megfelelően szolgáltatták. A javítás 'kötelezettsége az olyan állami, illetve a törvényhatósági utóikra vonatkozott csupán, amelyeket posta útként, illetőleg országúiként jelöltek. A XVIII. század utolsó harmadában a megyei úthálózat az alábbi képet mutatta:12

1. A legnagyobb ország- és postaút Kanizsától Szigetvárig vezetett.

2. Illetőleg Kanizsától Légrádig.

3. Kisebb országút Kanizsától a dörnyei révig.

4. Kisebb országút Horvátországból a dörnyei réven át az agarévi sóházig.

5. Kisebb országút Nagybajom felé.

6. Kisebb országút Tolna vármegyéből Kaposvárig.

7. Kisebb országút öreglaktól Kaposvárig.

8. Kisebb országút Siófoktól Kaposvárig.

9. Kisebb országút Ádándról vagy Juthról Kaposvár felé.

10. Kisebb országút listvándibál Iharosberényig.

11. Kisebb országút Szigetvárról Nagybajom felé.

12. Kisebb országút Hencséből Kaposvárig.

13. Kisebb országút Szigetvárról a vágott erdőn keresztül Kaposvárig.

14. Kisebb országút Szigetvárról Őrei felé.

15. Kisebb országút Horvátországból a miholczaii néven keresztül a szigetvári postáig.

16. Kisebb utak Vidrái, Bajom és Kaposvár felé.

17. Kisebb utak Nagybajomból a bottyáni révig.

A fenti kimutatásból kimaradtak azok az utak, amelyek látszólagosan a szűk partikuláris érdekeket szolgálták, mivel csupán csak az egyik falut a másikkal kötötték össze. Terjedelmük azonban lényegesen hosszabb volt, mivel ezek a falusi utak az egész megyét behálózták, de ,,a kereskedésben könnyebbségre mindazonáltal éppen olyan szükségesek voltak, mint az ál10