Szili Ferenc: Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában 1700-1848 (Kaposvár, 1988)
I. A megye út- és közlekedési viszonyai - 1. A megye úthálózata a XVIII. században
lami utak”.16 Ezeiknek a karbantartásáról is a megyének kellett gondoskodnia, az utasítás szerint a javítás tekintetében „ezeket sem kell mellőzni, hanem igazításokat és fenntartásokat a helybeli lakosaknak kelj megparancsol rM”.1'* Az utak — láthatóan - funkciójúikból odódban szolgálták a helyi, a mikratáji és a regionális érdekeket is. Ezen túlmenően azonban az országos, illetőleg a nemzetközi kővetelményéknek is eleget kellett tenniök. Az egyes útvonalak jelentősége azonban a helyi igényeknek és adottságoknak megfelelően módosulhatott. Ezért az alacsonyabb kategóriába sorolt utakon is lehetett jelentős áiruforgalom, amely a későbbiekben arra késztette a Helytartótanácsot, illetve a megyét, hogy ezeket az utakat magasabb kategóriába sorolja. Az útviszonyokban jelentkező funkcionális zavarok nemcsak a helyi érdekeket sértették. Nem véletlen, hogy az úthálózat, a közlekedés és a szállítás kérdése, mindenkor összefonódott a kereskedelem adott színvonalával, így az a reformkor egyik legfontosabb követelményévé vált. A XVIII. század végi megyei útviszonyok rekonstruálásához a legautentikusabb forrás a II. József-kori katonai felmérés, amelyet 1782-1785 között végeztek el. A hét kérdőpontos felmérésben az utak minőségének a vizsgálata is szerepelt. Dobai András, Somogy megye az első katonai felvétel idejében (1782-1785) című tanulmányában rámutatott arra, hogy ,,a katonaság mozgása szempontjából igen fontos volt az utak állapotának, illetve a közlekedést gátló vízállásnak részletes Ismertetése”.15 Kétségkívül mind a megyei, mind pedig az országos úthálózat a birodalom szempontjából igen fontos katonapolitikai érdekeiket szolgált. Ezek az utak azonban az áruforgalom és a kereskedelem szempontjából is nélkülözhetetlenek voltak, noha kétségkívül igaz, hogy mind a bel-, mind pedig a külkereskedelem fellendülése intenzívebben cs'aik a napóleoni háborúiktól mutatható ki. A megye úthálózatát a József-kori első katonai felvétel részletesen — községenként - ismerteti.16 (/. sz. melléklet.) Ennek ellenére az utak funkcionális rekonstruálása több tekintetben is nehézséget okoz. A felvételt készítő katonamérnökök az utak minőségének a megállapítását meglehetősen nagyvonalúan kezelték. Az utakat posta út, országút, falusi vagy földút és erdei út szerint jelölték meg, de azok állapotáról részletesen nem számoltak be. 1. sz. melléklet Az utak minősége községenként 1. Pogányszentpéter: A postaút száraz időben jó, a többi út erősen kitaposott. 2. Bogota: A közlekedési utak igen erősen kitaposottak, rosszak. (Pusztafogas) 3. Somogyszentmiklós: A Légrádról ide vezető postaút csak száraz időben járható. 4. Úszó: Az utak erősen kitaposottak, nehezen járhatók. 5. Fityeháza: Az utak erősen kitaposottak, minden időben rosszak. (Új Wojtén) ? (Puszta) 6. Szepetnek: Itt ágazik el az országút a vendégfogadó után Erdicsfalva és Petri felé, az utat többször javítják, száraz időben jól járható. 7. Örtilos: A Beleznáról Légrádra vezető postaút homokos, Szentmihálytól Légrádig 11
