Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
va a kancellárián készült másolatot, úgy vélte, hogy addig is, amíg az 6 elvárásainak megfelelő hegytörvény el nem készül, a legszükségesebb javításokat azonnal meg kell tenni és ideiglenes használatra visszajuttatni a kérelmezőknek. Ezek közé tartozott saját új titulusainak a régiek helyére illesztése és a bírságok felemelése. Annak eldöntése, hogy a javításokat saját kezűleg eszközölte-e, vagy a tiszttartónak adott utasítást a módosítások megtételére, további kutatásokat igényelne. A szentgyörgyvári, bagolai és látóhegyi szőlősgazdáknak az új hegytörvényre (1741- hez viszonyítva) még egy évtizedet kellett várniuk. Talán ez volt az oka annak, hogy a javított szöveget, addig is, amíg az új elkészül, visszajuttatták a hegységbélieknek. Erre következtethetünk egyrészt abból a tényből, hogy a füzet, melybe a szöveget írták, kopott, elpiszkolódott, szemmel láthatóan hosszabb időn keresztül használták. Másrészt ez a momentum magyarázatot adna arra is, hogy egyáltalán hogyan került a kanizsaiak birtokába az aláírás és pecsét nélküli, immár fogalmazvány jellegű hegytörvény. Hipotézisem legfontosabb végkövetkeztetése az, hogy a 4. számú forrásunk javítások előtti alapszövege egy korábban már meglévő, de mindeddig ismeretlen hegytörvény másolata, melyet (egyelőre) ismeretlen időben, ismeretlen felsőség adott ki a szentgyörgyvári, bagolai és látóhegyi szőlőhegyekre. Ezt a már elmondottakon kívül nyomatékosan alátámasztja a szöveg egészének csiszoltsága, archaikus fordulatai s bizonyos archaikus büntetéstípusok jelenléte is. Az események alakulásában, annak egyes részleteiben az említetteken kívül természetesen még több variáció is lehetséges, mindaddig azonban nem érdemes ezek számát szaporítani, amíg újabb adatok nem kerülnek elő. A Somogy megyei hegy tör vény (1776) néhány sajátos vonása A 18. század derekán a szőlőhegyi artikulusok történetében országszerte új fejezet kezdődött. Az újkori közigazgatás és hivatali rend kiépítése, valamint az írásbeliség rohamos terjedése a vármegyén keresztül elérte a közigazgatás alapegységeit, közöttük a hegybéli közösségeket is. A megyék megpróbálták saját hatáskörükben rendezni az ott felmerülő kérdéseket is. Különösen a dél-dunántúli megyék érezték ennek szükségét, ahol a 18. század első felében még mindig nagyrészt szóbeliségben folytak a helységek ügyei. Elsőként Zala vármegye készítette el a szőlőhegyek szabályzatának 30 pontos tervezetét, s 1753-ban Articuli promonthoriales címen már ki is hirdették a statútum első változatát, amit aztán a későbbiekben még több alkalommal módosítottak. Somogybán a földesurak által jóváhagyott vagy újonnan kiadott hegytörvények kései megjelenése és lassú gyarapodása azzal a következménnyel járt, hogy beletorkollott a szőlőhegyek rendjének hama32
