Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)
Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében
vak, mind a művek szőlők területe több mint kétszeresére emelkedett.16 Véletlen is lehet, de jól jellemzi a helyzetet, hogy kötetünk első számú, tehát legrégebbi forrása is egy szőlőtelepítési kontraktus. Az 1732 tavaszán kelt iratból kiderül, hogy a (somogy)szentmiklósi jobbágyok már öt-hat esztendővel korábban engedélyt kaptak arra, hogy Mórichely pusztán irtásokat tegyenek, és abba szőlőt ültessenek. Az 1732-es kontraktus azért készült, hogy az új földesúr, Festetics Kristóf, idejekorán rögzítse a szőlőtelepítők három év múlva esedékessé váló szolgáltatásait. A szőlőhegyek rendjét szabályozó artikulusok kiadására általában másutt is, és később is, az ültetvények termőre fordulása után, mintegy az üzemszerű termelés beindulásakor került sor.17 A kötetünkben közzétett írott források alapján úgy tetszik, hogy Somogybán 1740 tájára jutott el a megyei uradalmak szervezettsége és adminisztrációja arra a szintre, amikor hozzáfoghattak a birtokukon fekvő falvak és mezővárosok szőlőhegyein uralkodó „rendetlenségek” megszüntetéséhez vagy még inkább az ott birtokos szőlősgazdák „rendre szoktatásához”, ami szinte mindig önkormányzati jogaik megnyirbálásával és szolgáltatásaik növelésével is együtt járt.18 A világi birtokosok közül a Széchényiek marcali és a Festeticsek csurgói uradalmához tartozó szőlőhegyek vonatkozásában jelentek meg leghamarabb e törekvések. Hamarosan követte őket az egyházi birtokosok közül a Veszprémi Püspökség (Karád) és a Tihanyi Apátság (Teleki, Zamárdi) is. Az 1760-as években már kisebb birtokosok is szükségét érezték artikulusok kiadásának. Példa erre a Visontát birtokló Málik László és Málik Anna, valamint a porrogi birtokos, Kelcz Ignác által kiadott hegytörvény. A somogyi hegytörvények időbeli megoszlását azonban nemcsak az jellemzi, hogy későn jelennek meg, hanem az is, hogy számuk ezt követően is csak lassan gyarapodott. Az első írott hegytörvény megjelenésétől, 1740-től 1776-ig, a megyei Hegybéli Articulusok megalkotásáig eltelt három és fél évtizedből összesen 11 datált (vagy év nélküli, de keletkezési idejét illetően megbízhatóan behatárolható) hegytörvény maradt fenn. Abban a körülményben, hogy a török kiűzése után (1689) még éppen fél évszázadnak kellett eltelnie, mire felbukkantak Somogybán az első írott szőlőhegyi artikulusok, és hogy az ezután következő negyedszázadból is csak 11 hegytörvény került elő, világosan kifejeződik az északnyugat-dunántúli és a délnyugat-dunántúli területek gazdaságának és társadalmának fejlődése közötti különbség és időbeli eltolódás. Ezt a tényt nem befolyásolja az sem, ha a későbbiek során esetleg az eddig nem kutatott levéltári anyagból még néhány korábbi arti- kulus kerülne elő. 16 Uo. 17 Vö. SZTF III. 9. 13 Égető Melinda: Vagyon szép... 14—15. 23
