Hegytörvények és szőlőtelepítő levelek Somogy vármegyéből 1732-1847 - Fontes Comitatus Simighiensis 2. Szőlőhegyek Történetének Forrásai 5. (Budapest, 2011)

Égető Melinda: A Somogy megyei szőlőhegyi törvények helye a közép- és nyugat-dunántúli hegytörvények rendszerében

A Somogy megyei hegytörvények tematikus típusai a megyei statútum kiadása előtt A megyei hegytörvény megjelenése előtti időszakból feltárt somogyi artikulusok falvak és mezővárosok határában, valamint pusztákon (a török hódoltság alatt el­néptelenedett települések területén) létesített szőlőhegyek birtokosai számára ké­szültek. A közép- és nyugat-dunántúli hasonló helyzetű hegyek törvényeinek tema­tikai szempontú összevetése során három jellegzetes csoport rajzolódott ki.19 1. A teljes hegytörvények csoportja. Ezek több-kevesebb részletességgel, de tel­jes körű áttekintést adnak a hegység életét meghatározó szabályokról. Ismertetik a vezető testület létrehozásának módját, összetételét, hatáskörét, a hegységnek kor­látozott jogkörű hiteleshelyként és elsőfokú bíróságként való működését. Utalnak a szokásjog által meghatározott közhitelű intézkedések menetére (pl. adásvételek, öröklés, becslés, zálogolás stb. esetén) és a birtokperek lefolytatására. Ezenkívül közlik a hegyen betartandó, a vagyonbiztonságot és a termelés zavartalan menetét célzó rendészeti és magatartásbeli előírásokat (pl. gyepűk, utak, kapuk karbantar­tása, különféle lopások, verekedések és egyéb kihágások büntetése) is. 2. A bírságtörvények csoportja. Nem foglakoznak sem a hegység szervezetével, sem annak korlátozott hiteleshelyi tevékenységével, sem (elsőfokú) bírói működésé­vel, viszont bőségesen (tíz-húsz pontba foglalva) sorolják fel az utak, gyepűk, kapuk hanyag kezelőinek, a megyeszegőknek, a különböző minősítésű lopások, verekedé­sek, káromkodások, paráznaságok elkövetőinek büntetéseit, valamint az emberek vagy állatok által okozott károk megtérítését. A hegység tisztviselői legfeljebb a cikkelyekben foglaltak végrehajtására kötelezett személyekként kerülnek említésre. Az egyes pontok között helyenként átfedések lehetnek az időnként eszközölt kiegé­szítések miatt. 3. Ebbe a csoportba a bírságtörvényeknek egy különösen szigorú változata ke­rült, mely a hegység közvetlen uradalmi irányítása mellett az erkölcsi vétkek szigo­rú büntetését helyezte előtérbe. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetében őrzött Hegytörvény Archívum dunántúli anyagának elemzése során a három csoport feltűnő időbeli és térbeli megoszlást mutatott. Valamennyi 17. századi hegytörvényünkről kiderült, hogy az első cso­portba tartozik, de emellett patinás 18. századi darabok is akadtak köztük. Ez utóbbiak gyökerei azonban nagy valószínűséggel korábbra nyúlnak vissza. A máso­dik csoportba tartozók szinte kivétel nélkül 18. századiak, bár gyaníthatóan közöt­tük is vannak 17. századiak. A harmadik csoportba tartozók a 18. század második 19 Égető Melinda: írott és íratlan... 565—566. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom