Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Ezeknek a kérdéseknek az utóvizsgálatát el kell végezni. A múltbeli elhibázott döntéseknek nagy a jelentőségük, de változtatni kell rajtuk! A történészek, a kutató tudósok számára hasznos alternatívákká válhatnak, melyekből tanulni és okulni lehet, tanulni és okulni kell! A termőföldet, a hajdan volt kultúrtájat, a kerteket sok helyütt felverte a gaz, messze földön híres mezőgazdaságunk vitathatatlan eredményei mellett. A bürokratikus koncepció, a növénykultúrát gyakorta felváltó és koncentrált átszervezések drágának bizonyultak. A lakosság jelentékeny része megöregedett, sokan el is mentek a faluból. Meglehetősen sok az elvadult és parlagon hagyott föld, legelő, az elpusztult szőlő és gyümölcsös. A látvány mögött érezni azt is, hogy milyen nagy értékű munkaerő szívódott el a magyar vidékről. Előttem lebeg Illyés Gyula példája, aki színpadi műveit mindenkor - szimbolikus erővel - vidéknek: Pécsnek adta át bemutatásra! Németh László Veszprémnek. Olvastam Győri Emil pécsi színész nyilatkozatát arról, hogy mennyire még volt illetődve az élő klasszikus személyétől, amikor felolvasta új műveit, s megjelent a főpróbákon és a bemutatókon. Vidéki kutatóintézményeink, tudományos és művészeti műhelyeink közül már nem egy fölzárkózott a fővárosiakhoz. A táncművészet terén a pécsi és a győri példákra hivatkozom, s irodalmi folyóiratainkra és tudományos kiadványainkra gondolok! A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola híres kutatási eredményeit, levéltárunk országosan is figyelemre méltó új intézményeit és kutatóműhelyeit (Kaposvár, Nagt berki), színházunk és a Tóth Lajos Általános Iskola énekkarának kimagasló eredményeit se feledjük! A vidéki Magyarország néhány kérdéséről szóló cikk gondolatai végén hangsúlyozza e sorok írója, hogy szavai nem a hajdani fővárosi-urbánus és vidéki-népi ellentéteket akarják felújítani. Inkább azokat a gondolatokat szeretné tovább gyűr űztem i, valósággá érlelni, amelyek hazánk területfejlesztési koncepciójának megvalósítását demokratikusabban, a vidék hátrányosabb helyzetének a felszámolásával teszik lehetővé. Hogy csökkenjen a kulturális, gazdasági és a tudományos élet főváros-centrikussága, és erősödjék a vidék szerepe." Forrás: Fonyódi Helikon, 1987. 84. 1986. 100 esztendős a mezőgazdasági szakoktatás Somogybán A Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola jubileumi ünnepségén Kaposvárott, 1986. december 18-án felszólalt Kanyar József, aki az alábbiakat mondotta: „Tisztelt ünneplő közönség, kedves Ifjúság! Kettős megbízatás szólított az emelvényre. Az egyik az agrár művelődéstörténet kutatóját szólította, hogy köszöntse az agrárius Somogybán a mezőgazdasági szakoktatás centenáriumát. Talán még idősebb voltát is, hiszen, ha a múlt század abszolutizmusában ránézünk a földműves nép kertészeti ismereteinek a növelésére megyénkben létrehozott gyümölcsfaiskolákra, akkor ezek az iskolakiegészítő intézmények már jóval nagyobb múltra tekintettek vissza, mint egy század. De nem mehettünk el szónélkül a hajdani Georgikon- professzor csurgói katedranélküli oktatási rendszere mellett sem, amelyet időtálló könyveiben és kézirataiban hagyott hátra részünkre. Nagyváthy Jánosról van szó, a csurgói iskola alapításának az elindítójáról és szorgalmazójáról, aki ideérkezte után lehangolóan állapította meg sok-sok tapasztalattal a háta mögött, 151
