Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
A Demokratikus Jogászok Nemzetközi Szövetsége vizsgálóbizottságot küldött Koreába, hogy feltárja a világ népei előtt az ott elkövetett amerikai gaztetteket. A tények, amelyeket ez a jelentés feltár, nemcsak mélyen megrázzák, nemcsak borzalommal töltik el a becsületes embereket, hanem izzó haraggal is az agresszorok ellen és azzal a megingathatatlan elszántsággal, hogy ne hagyják megtorlatlanul, egy' pillanatra se engedjék feledésbe menni ezeket az égbekiáltó bűnöket. A bizottság jelentése, amely nemcsak a baktériumtámadást, hanem az ezt megelőző amerikai bűntettekkel is foglalkozik, újból megvilágítja az USA politikájának azt az egyenes vonalát, amely a jogtalan, agresszív háború megindításától a nemzetközileg tiltott fegyverek, mint a baktérium, mérgesgáz alkalmazásáig vezet. Békés lakótelepek lerombolása, mérgesgáz és baktériumfegyver alkalmazása, a polgári lakosság legyilkolása, kultúrkincsek megsemmisítése és tömeges kegyetlenkedés jelzik az agresszoroknak ezt az útját - megannyi bűn, amelyet a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek, az emberiség ellen elkövetett bűnnek, fajirtásnak bélyegez. Jelentésük nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az amerikai megszállók valamennyi körzetben azonos gaztetteket követtek el, hogy a letartóztatások és tömeges gyilkosságok körülményei a bizottság által megvizsgált valamennyi fontosabb helyen azonosak, éppen ezért a bizottság véleménye szerint nem lehet egyes katonák, vagy egységek által elkövetett egyszerű túlkapásról beszélni.” „Most rátérek a tanács egyes gazdasági feladataira, és ismertetem az ezen a területen végzett negyedévi munkánkat. Az első negyedév begyűjtési munkáját két főfeladat köré lehet csoportosítani. Az egyik ilyen feladat volt az 1951. évi hátralékok begyűjtése, a másik pedig az 1952/1953 évi begyűjtés megszervezése és az 1952 első negyedévi begyűjtési tervek teljesítése. A hátralékos parasztok helyszíni elszámoltatásának komoly eredményei voltak, amennyiben az elszámoltatott 7399 hátralékos termelőtől igénybe vettek 3682 sertést és 57 db marhát. Helyi tanácsaink azonban hibát követtek el akkor, amikor a hátralékokat nagy' részében nem hízósertésben, hanem süldőben vették igénybe. Az év elején jelent meg a begyűjtési minisztérium rendelete az 1952 első félévi élőállat kivetésről. A megye tervét lebontottuk egészen a parasztokig, kisebb hiánnyal megkötöttük a kötelezvényeket is. Ezt a munkát azonban hosszú időn át nem tekintettük fontos feladatnak és az osztályharc kérdésének, ahogy ezt tőlünk pártunk és kormányunk elvárta. Községeink anélkül, hogs' begyűjtési terveiket teljesítették volna, tízezrekre menő vágási engedélyeket adtak ki indokolatlanul, sokszor jogtalanul, s ezzel nagyban hátráltatták a hízottsertések begs’űjtését. Ennek volt köszönhető, hogy megyénk az élőállatbegyűjtési tervét a negyedév végére sertésből csak 43,9%-ra teljesítette, amely teljesítésével a megyék versenyében az utolsó helyre szorult.” „Erre a negyedévre esett a szocializmus építésének egyik fontos mozzanata, a tőkések tulajdonát képező és részükre munka nélkül hasznot biztosító lakóházak államosítása. Meg kell állapítani, hogy tanácsaink az időjárás nehézségei ellenére ezen a területen jó munkát végeztek, és időben eredményesen elvégezték mintegy 3000 lakóház államosítását. A lakóházak államosításával egyidejűleg megtettük az intézkedéseket az ingatlankezelő vállalatok életrehívására, amelyek hivatva lesznek biztosítani az állami tulajdonba került lakóházak állagának megóvását és helyes hasznosítását.” Forrás: Somogy megye tanácsülésének jegyzőkönyve, 1952. április 30. 77
