Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
bizottságok megalakítását írta elő. A Megyei Nemzeti Bizottság a Törvényhatósági Bizottság létszámát - 1945. május 19-i ülésén - 120 főben állapította meg. A Törvényhatósági Bizottságot azonban a Nemzeti Bizottság, a képviseleti arányszámok megállapítása miatti fellebezések belügyminiszteri elbírálása után, először 1945. december 4-én, majd véglegesen csak 1946. március 22-én tudta megalakítani. Ezután a Megyei Nemzeti Bizottság 1946. április 16-i ülésén kimondotta, hogy a Törvényhatósági Bizottság megalakulása után már csak politikai ellenőrző szervként működik tovább a megyében, s miután igazgatási jogkörét átadta a Törvényhatósági Bizottságnak, az 1100/1949. Korm.sz. rendelet értelmében 1949. február 1-én véglegesen befejezte működését. A Megyei Nemzeti Bizottság megalakulása után -1945. június 23-ig - mindenütt megalakultak^ megye területén a járási és községi nemzeti bizottságok is „a társadalomnak a fasiszta mozgalmakban nem kompromittált elemeiből” a néphatalom első szerveiként, amelyeknek az volt első teendőjük, hogy megteremtsék a kapcsolatot a felszabadító szövetséges hadseregek helybeli parancsnokságaival, a polgári közigazgatási hatóságokkal és a lakosság széles tömegeivel. Ám nemcsak a nemzeti bizottságoknak volt szükségük a közigazgatási hatóságokkal való eredményes együttműködésre, hanem a közigazgatási hatóságok sem nélkülözhették - egyetlen percre sem - a nemzeti bizottságok politikai támogatását, hiszen a közigazgatási szervek csak ott tudtak eredményt elérni, ahol a nemzeti bizottságok is támogatták azokat. Nem így a marcali járásban, amelyben még 1945 áprilisának a közepén sem volt tisztázott a nemzeti bizottságok és a községi önkormányzati szervek jogállása és egymáshoz való viszonya. Rendelkezés hiányában - a rendeletet a későn szabadult járás még nem kaphatta kézhez - a járás főszolgabírája a községi nemzeti bizottságokat foglalkozási ágak szerint, a lakosság számarányához mérten, javasolta összeállítani. Forrás: Somogy megyei Nemzeti Bizottság 69,70/1945.sz., Somogy megye főispánjának biz. 38/1945.SZ., Somogy megyei Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1949., Somogy megye alispánjának 1209/l/1945.sz., Marcali járás főszolgabírájának iratai 14/1945.SZ., Kanyar József: Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig (1920-1949.) Bp. 1980. 1945. A Magyar Függetlenségi Front pártjai 1944 decemberében a megyének már több mint a fele felszabadult a német hadigépezet igája alól (145 község), mégsem kezdődött meg intézményesen e megyerészen azonnal a Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok alap- és középszintű szervezeteinek a kiépítése és tevékenysége. Történelmi tény, hogy a csaknem fél esztendei hadszíntéri állapot, s némi politikai tanácstalanság következtében e terület a székhelyvárossal egyetemben közvetlenül arcvonal mögötti, bizonytalan sorsú területté változott, amelyen a háborús kényszerintézkedések emberfeletti nehézségei és bizonytalanságai determinálták első renden a történteket. 24
