Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Az Országgyűlés, a Minisztertanács és a Népfront Országos Tanácsa által rendezett emlékülésen - most is - vörös szekfűcsokorral borították be Kossuth székét. Az emlékülést Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az ünnepi beszédet Losonczi Pál, a Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke mondotta. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés egykori tagjai közül Bognár József akadémikus szólalt fel, majd a Hazafias Népfront Hajdú-Bihar megyei elnöke és KISZ bizottságának titkára köszöntötte az emlékülés résztvevőit. Az ünnepség utáni fogadáson találkoztak a hajdani Nemzetgyűlés tagjai a párt és az állam vezetőivel, az országgyűlés tagjaival. Az ünnepi díszbe öltözött városban felvirágzott és felzászlózott utcák s középületek között emlékezett Debrecen a 40 évvel ezelőtt történt eseményekre. A Déiy Múzeumban kiállítást rendeztek, a város utcáin pedig ezrek köszöntötték és búcsúztatták az ország vezető személyiségeit, a különvonattal érkező és távozó pártós kormányképviselőket, az országgyűlés és a társadalomi szervek küldötteit, az egyházak s a tudományos és művészeti életünk jeles személyiségeit. Forrás: Somogy 2/1985. sz. 5. 1944. dec. 1-1945. ápr. 4. Hadicselekmények Somogy megye területén M. Sarohin nv. vezérezredes, szovjet 57. hadsereg parancsnoka, a Szovjetunió hőse, a Hadtörténeti Közlemények szerkesztőségének felkérésére visszaemlékezést írt „Az 57. hadsereg a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban" címmel. Részletek a visszaemlékezésből: ,A magyar földön folytatott harcok idején és a 3. Ukrán Front kötelékébe tartozó 57. Szovjet Hadsereg parancsnoka voltam. Hadseregünk különösen súlyos harcokat vívott a Balatontól délre, Pécs-Kaposvár—Szigetvár-Nagykanizsa körzetében. A belgrádi hadművelet befejeztével az 57. hadsereg csapatait a Duna bal partjára csoportosították át és azt a feladatot kapta, hogy foglaljanak hídfőt a folyó nyugati partján. Nekünk kellett tehát biztosítanunk a 3. Ukrán Front főerőinek szétbontakozását a hídfőben előretörve, hogy ezek az erők azután Székesfehérvár irányában előretörve, délnyugatról megkerüljék az ellenség budapesti csoportosítását és együttműködve a 2. Ukrán Front csapataival, megsemmisítsék azt. A továbbiakban az 57. hadsereg azt a feladatot kapta, hogy a főcsapást a Pécs-Kaposvár-Nagykanizsa általános irányban mérve, zúzza szét az ellenséget a Balatontól délre és biztosítsa a front csapatainak főcsoportosítását a nyugati irányból várható csapás ellen. 1944. november elején a hadsereg csapatai átkeltek a Dunán a Dráva torkolatától északra, s a Duna nyugati partján a Batina-Apatin arcvonalszakaszon áttörve az ellenség erős védelmét, november 25-én kijutottak a magyar határra. November 30-án elérték a Szászvár-Sásd-Cserkút-Harkány-Pánka terepszakaszt. Ahadsereg mintegy 100 km széles, 50-70 km mély hídfőt foglalt el, s ezzel megteremtette a feltételeket a front főerőinek harcbavételéhez a székesfehérvári irányban. A hadművelet végrehajtása során az ellenség szívós ellenállásába ütköztünk. A hitleristák minden áron vissza akarták vetni csapatainkat a hídfőből, hogy helyreállítsák védelmüket a Dunán. A fasiszták SS-csapatokat, harckocsikat és rohamlövegeket vontak össze ide és 17 'Somogy Meg Levéltár
