Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)

Dokumentumok

elkeseredett ellenlökéseket hajtottak végre. Kegyetlen harc folyt minden terepszakaszért és helységért. Különösen ádáz ütközet bontakozott ki Pécsért, Siklósért és Villányért. Csapatainknak csak kemény éjszakai harcban sikerült elfoglalniuk ezeket a helységeket. Hadseregünk rendkívül kedvezőtlen körülmények közepette harcolt. Az ellenség vé­delme a mélységben emelkedő terepszakaszon épült ki, ahonnan jól megfigyelhette csapataink tevékenységét. A lakott helységek és a számtalan borospince megkönnyítette a védelmet. Az esőzések feláztatták az utakat. A csapatok manőverezése az utakon rendkívül korlátozott volt. A lövegeket embereknek kellett vontatniuk. A hídfőben vívott elkesere­dett harcokban az 57. hadsereg súlyos veszteségeket okozott az ellenségnek, sok foglyot ejtett. A zsákmány is gazdag volt. Miután 1944 decemberében teljesítettük a hídfő birtokbavételére kapott parancsot, kifejlesztettük a támadást Magyarország területén, főleg Kaposvár-Nagykanizsa és az erők egy részével a Dráva északi partján Barcs irányában. Az ellenség - visszavonulva nyugatnak - szívós ellenállást tanúsított. Hadseregünknek ekkor különösen elkeseredett harcot kellett vívnia Nagybajomért és Szigetvárért. A né­metek minden áron tartani igyekeztek Nagybajom körzetét, amely a Kaposvárból kivezető főútvonalba esett és fedezte a nagykanizsai olajmezőkhöz vezető legrövidebb utat. Nagybajomot - lövész- és közlekedőárokkal, műszaki zárakkal stb. — a védelem erős központjává építették ki. A védelemnek ez a központja többször gazdát cserélt, s csak 1945 márciusában sikerült véglegesen megtartanunk. Ugyancsak súlyos harcokat kellett vívnunk Szigetvárért és Barcsért, melyeket a hitleristák nagyon fontos pontoknak tartottak, mivel rajtuk keresztül vezettek a Jugoszláviába harcoló német csapatok legközelebbi útjai, ahonnan csapást mérhettek a székesfehérvári, és nagykanizsai irányban támadó szovjet csapatok főcsopor­tosítására. A Szigetvárba vezető utakon 1944. december 2-4-e között az ellenség erős ellenlökésekkel igyekezett visszavetni csapatainkat és megakadályozni, hogy elérjék a város körzetét. Csak december 5-én éjjel, a 64. hadtest csapatainak északi és délnyugati irányai csapásával sikerült elfoglalnunk ezt a fontos pontot. Az 57. hadsereg támadása azzal fenyegette a németeket, hogy elvesztik a nagykanizsai olajlelőhelyeket és a városon átvezető fő közlekedési utakat, amelyek összekötötték Magyarországon levő erőiket a Jugoszláviában és Görögországban harcoló balkáni csoportosítással. Ezért arra kényszerültek, hogy átcsoportosítsák Jugoszláviából a nagyka­nizsai irányban a 2. páncélos hadsereget (nyolc gyaloghadosztály, gépesített dandár és megerősítő eszközök). Ezután megszállták az előre berendezett állásokat Keresztúr-Mar- cali-Nagybajom-Nagyatád-Vízvár között. A kedvező állások szívós védelmével és a tarta­lékok erős ellenlökéseivel sikerült a németeknek 1944. december végéig feltartóztatniuk hadseregünk támadását, amely erre az időre kijutott a Balaton déli partjához. Az 57. hadsereg csapatai a magyarországi harcokban 1944 novemberében és decemberé­ben több mint 80 lakott helységet szabadítottak fel, köztük Pécset, Dombóvárt, Kaposvárt, Szigetvárt, Barcsot. Március végéig a hadsereg védelmi harcokat folytatott a Balatontól délre, szilárdan tartva az elfoglalt állásokat, és biztosítva a 3. Ukrán Front főcsoportosításá­nak tevékenységét székesfehérvári és budapesti irányban. Különösen súlyos harcokat vívott az 57. hadsereg 1945 márciusában. A hó elején a német hadvezetés ellentámadást indított a Balaton körzetében, hogy szétzúzza a 3. Ukrán Front csapatait és Budapesttől délre elérje a Dunát. Előttünk a 2. páncélos hadsereg tevékenyke­dett, kb. 70 000 emberrel, több mint 1000 löveggel, 100-150 harckocsival és rohamlöveg- gel. Erőink zöme Keresztúr és Kutas között védett, 60 km széles arcvonalon. A hadtestek és hadosztályok harcrendje kétlépcsős volt. A 104. lövészhadosztály és a 32. gépesített dandár Kaposvártól nyugatra helyezkedett el a hadsereg tartalékában. Az 57. hadseregtől balra az 1. Bolgár Hadsereg csapatai védtek. Az 57. hadseregnek meg kellett akadályoznia, hogy az ellenség áttörjön Kaposvár irányába, s miután kifárasztotta annak erőit, támadásba átmennie. A hadsereg és a magasabb egységek ennek megfelelően dolgozták ki a harc megvívásának tervét. A csapatok nagy 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom