Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
közösségek életében! A helyi önkormányzatok erősítése nélkül aligha tudjuk saját sorsuk feletti döntésre alkalmassá tenni a községi elöljáróságokat! Nagyon kell vigyázni, hogy a hátrányos helyzetek felszámolása érdekében kiírt pályázatok és programok ne szociális olajcseppek legyenek, hanem végleges gyógyulást elősegítő intézkedések. A magyar falvak súlyát soha nem - s ezzel a felismeréssel véglegesen szembe kellene néznünk - a létszámviszonyok, a lakosság lélekszáma határozták meg, mivel azok mindig történelmi tényezők voltak. Most se engedjük elodázni az iskolák evakuálása után az önkormányzati eszközök megadását e falvaknak, mert akkor valóban szerepkör nélkülivé válnak, s negyed- és ötödrangú polgárokká degradálódik bennük a lakosság. Egy olyan népfrontos tanácskozásról jöttem ide, amely Baranya és Somogy - általában az egész Dél-Dunántúl - több száz halmozottan hátrányos helyzetű aprófalvának a jövendő megsegítéséről tárgyalt. Megfogalmaztuk e tanácskozáson, hogy a tennivalókat - a tartós terápia és a szándékolt következmény miatt - össze kell kapcsolni a falvak önkormányzati rendszerének visszaállításával, képletesen szólva: e „szerepkör nélküli’-vé lefokozott falvakat vissza kell adni az adófizető polgárságnak, tekintse az a települést egészében önkormányzati vagyonának, és e halmozottan hátrányos szemléletű községek vezetését nem szabad halmozottan hátrányos szemléletű emberek kezébe adni. Érdekükben támogatnunk kell választójogi törvényünk átdolgozását is 1990-re, figy elembe véve, hogy a múltban a kisfalvak, amelyek a feladatok ellátására más községekkel szövetkezve, körjegyzőségeket alkottak, e körjegyzőségeknek azonban semmi külön szervezetük nem volt, csak társas viszonyuk. A körjegyzőség ugyanis nem volt önkormányzat s jogi személy. Ellenben minden kisközségnek volt önkormányzati szerve: képviselőtestülete és elöljárósága. De jobban tükrözze - még országos listáján is a magyar vidék súlyát majd ez a választás - főképp azonban azt az elvet, hogy ne szervezetek és testületek, hanem megkérdőjelezhetetlen koponyák kerüljenek be a Parlamentbe!” Forrás: Somogy, kulturális folyóirat 6/1987. száma. 92. 1987,1990. Széchenyi István és Kaposvár A) A Kaposvári Kereskedelmi Szakközépiskola, Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakmunkásképző Iskola 1987. március 14-én Széchenyi István nevét vette fel. Az ünnepi avatóbeszédet Kanyar József mondotta. Részlet az elhangzottakból: „Ha az 1820. december 13-án meghalt Széchényi Ferenc édesapáról elmondhattuk, hogy a szülőföld szerelmese volt, hazafi és alkotó ember, akkor ezt az ötödik gyermekként a családba érkező Istvánról - mai névadónkról - még inkább elmondhatjuk. Aki átforgatja Széchenyi István izgalmas naplóját, a reformkor lázlapjait, amelynek minden egyes oldala felér egy politikai kórlappal, az előtt világosan kirajzolódik annak az embernek a nagysága és személyisége, aki programként is megfogalmazhatta magáról: „én világosságot vittem intézményeinkbe”azaz reformer voltam és „patriotizmusomba egyetlen tisztátalan gondolat sem vezényelt”. Szent meggyőződéssel vallotta fordulóponton lévő nemzete számára: „nem fogom tévútra vinni őket”. És most feltehetnénk a kérdést: Van-e napjainkban töretlen eszményképe ifjúságunknak, akinek, ha nem is az életében, de halála után, tudna-e még személyének és eszméjének a varázsa alatt fáklyás zenét 167
