Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)

Dokumentumok

országosan is a honismereti munka egyik bázismegyéjének tartják Somogy megyét és annak megyeszékhelyét és környékét. Bizony nagyon sok városi honismereti tevékeny­ségben kiaknázatlan a lehetőség még a népfrontmunkák tekintetében is. Jelentős lenne, ha ezek a szakkörök nagyobb publicitást nyerhetnének a hivatalos szervek és a sajtókommunikáció kapcsán. Kaposvár és környéke honismereti munkájának fő referense hozzám küldött jelentésében arról ír, hogy a somogyi sajtóban a honismereti munkáról elég halványan tudósítanak. „Bármikor olvasom, írja szó szerint - a Dunántúli Naplót, mindig találok benne honismereti dolgokról és eseményekről írásokat, főleg az ünnepi számokban. Sőt ezek még a somogyi eseményekről is többet írnak, mint a mi napilapunk. Nálunk ezt nem lehetne megvalósítani?” - kérdezi jelentésének záró mondatában. A város művelődési osztálya nem tudta elérni, hogy a szakköri munkájának a honorálását elintézze a referensnek. A megye is most szüntette be - középiskolai honismereti szakköri felügyelője - a honorárium folyósítását. Nagyon sok rádióadás az utóbbi időben, az utóbbi hetekben, konkrétan az 1987. augusztus 3-i adás: Hagyomány és politika címszó alatt, a kaposvári honismereti akadémiával kezdte mondanivalóját. Ez az intézmény volt a megújulás kezdete a 25 éves honismereti mozgalomban. De tudok ilyen pozitívumot még számtalant mondani. Nagyon szép gesztusa volt a megyei népfrontbizottság elnökségének, hogy javaslatomra Vikár Béla emlékplakettet alapított, amelyet már ebben az esztendőben három honisme­reti szakembernek kiadott. E honismereti mozgalomnak is tudható be, részben ezen a tájon: a helytörténeti, a régiótörténeti munkák, a történeti kiadványok reneszánsza is. A Somogy folyóirat Szülőföld rovata és a Somogyi Honismereti Híradó nyugtázza azokat a tevékenységeket, amelyeket a mozgalom végez a városban és környékén. A tennivalók közt említeném, hogy a városszépítőknek és a honismereti mozgalomnak nem külön utakon, hanem együttesen kellene továbbdolgozniuk. Ennek a mozgalomnak hallatlan nagy pozitívuma, s országos jelentőségű érdeme is, hogy mögötte fölzárkózott a megye értékes közgyűjte­ményi hálózata. Mind a levéltár, mind a múzeum, mind a könyvtár egy intézményként áll a honismereti mozgalom mögött és teszi azokat a szakmai tennivalókat, amelyeket egy ilyen parttalan mozgalomnál tenni szükséges. Elkészült a Somogy megyei Honismereti Híradó repertóriuma is 1982-ig, de sokat kellene foglalkozni az élő városszépítés tekintetében a város történelmi nevezetességeinek az ápolá­sával, hagyományainak a felélénkítésével, utca, épület, emléktábláinak, szobrainak, terei­nek, temetőinek a gondozásával. Kívánatos dolog lenne, hogy Kaposvár a készülő 1991-es Széchenyi bicentenárium előtt; Széchenyi Istvánnak a városban elkészíthetnénk a szobrát. Mi úgy mondjuk, hogy a honismereti mozgalom nem más, mint nemzeti tudatunk környezetvédelme. Mi hiszünk abban, hogy tájunkon még egyre nagyobb, s egyre több energia van felhasználatlanul, a szülőföld szépítő energiák kibontakoztatásával. Ez a mozgalom hisz a magyar jövőben, hisz a szülőföld- és a hazaszeretet csodatevő erejében, tudja azt, hogy ezt a mozgalmat minden iskolánk fala közé be kell vinni, de a társadalom széles rétegei közé is, mivel a hazaszeretet és a szülőföldszeretet nemcsak az ifjúság ügye, hanem a felnőtt társadalomé is. Erre a társadalomra is ráfér a nemzeti tudat növelésének a szükségessége, az, hogy hassa át a honismereti mozgalom az egész városi urbanizáció közművelődésének minden szektorát, s ne csak a közművelődésnek legten egy kis szektora, hanem annak teljes egésze. Vigyázzon arra városszépítő törekvéseivel, hogy utcáinak, tereinek, intézményeinek további elnevezése mindig a táj művelődéstörténeté­hez fűződő itt élt nevekről történjék, ne pedig messzi tájról idehozott nevek domináljanak e város és a megye kulturális életének intézményei fölött, még akkor is, hogyha ezek a nevek országos értékűek is. Az egész város polgárságának, felnőtt társadalmának honismereti szakköreit meg kellene alapítanunk. El kellene mennie más városok falai közé is, megnézni, hogy ők hogyan szépítik honismereti mozgalmukkal a városukat. A saj­tónak sem csak azt kellene közölni, mit írtak erről a megyéről, hanem mit mondottak el országos fórumokon és konferenciákon és tulajdonképpen mit tettek e megyéért vagy e 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom