Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
88. 1987. Somogy a honismereti mozgalom bázismegyéje Kaposvár és környéke honismereti mozgalmának munkájáról és feladatairól a Városi Pártbizottság 1987. szeptember 29-i ülésén a megyei honismereti bizottság elnökeként az alábbi tájékoztatót tartottam: „A népfront VIII. kongresszusa nyitott szabadutat a nagykorúvá vált, több mint negyedszázados honismereti mozgalomnak, mondván, hogy munkája társadalmunk és országunk építésében, a szülőföld- és hazaszeretet kimunkálásában, a nemzeti öntudat és önismeret növelésében, identitástudatunk kialakításában milyen rendkívül nagy szerepet játszik. Nemcsak azért volt fontos ez a tanácskozás, mert azon honismereti bizottságunk elnöke elmondhatta a honismereti munka jövendőjéről szóló elképzeléseit, hanem azért is, mert ez a kongresszus bízta rá a megyei honismereti munka vezetésén túlmenően az országos honismereti bizottság elnöki szerepét is. Mindenki tudja, rengeteg cikk és rádiónyilatkozat, interjú hangzott el, hogy milyen nagy jelentőségű változást hozott a honismereti mozgalomban az öt évvel ezelőtt Kaposváron megrendezett XI. Honismereti Akadémia. Az eredményes munka hátterében ott kell látnunk általános iskoláinknak jelentős részét, középiskoláink közül is néhányat, s a tanítóképzőben dolgozó honismereti szakkört is, amelynek tagjai most már másodszor vesznek részt a zsámbéki honismereti szakkörvezető tanfolyamon, évente 12-12-en, akik az évi alapképzéssel kiegészítve nyáron vizsgákat tesznek szakkörvezetőként. Itt Kaposváron is - a leghatékonyabb munka - az általános iskolákban mutatkozik, amelyben az úttörő és kisdobos korosztályok tevékenykednek. Ezek a legfogékonyabbak a honismeret, a népművészet iránt: írja csaknem egyértelműen minden jelentés, természetesen megfelelő vezetők és tanárok segítségével. Kaposvár és környékén 10 középiskolában és szakiskolában, 20-25 általános iskolában tartunk számon honismereti szakköröket. Nagyon örvendetesnek tartom, hogy a régi pedagógus szakemberek mellett, egyre több lelkes ifjú pedagógus is bekapcsolódik a mozgalomba és vezet már szakkört. Amikor messze elismerés kell, hogy illesse a nagybajomi, a hetesi, a szentbalázsi, a kaposvári Zrínyi Általános Iskola, a Krénusz János Általános Iskola tanárait, vagy a felsőmocsoládi, s Zimány községnek a szakköreit, hiányolnunk kell, hogy miért nincs szakkör a Bartók Béla Általános Iskolában, a Kisegítő Iskolában, a Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, a Toldi Miklós Általános Iskolában, a Vörös Hadsereg úti Általános Iskolában. Itt nincs módunk arra, hogy az egyes iskolákban folyó szakköri tevékenységet részletesen ismertessük és értékeljük. Némely iskola vezetői pozitívan állnak a mozgalom mögött, gondoljunk estik a Tóth Lajos Általános Iskolára, amely részben a Somogy Táncegyüttes tekintetében végez alapvető munkát, de ebben az iskolában szólnunk kell Zákányi Zsolt tanár munkájáról is, aki az iskola kórusával már szinte egész Európát elsöprő sikerrel járta végig. Szólnunk kell a városkörnyéki iskolákban működő kisiskolák eredményes munkájáról, ugyanakkor itt is említhetjük, hogy a felsőmocsoládi általános iskolában, de a hetesi jónevű szakkör után, Bank Lajos megválása után, szünetel a szakköri munka, mert az új iskolavezetés nem járult hozzá a szakkör folytatásához, illetve annak tiszteletdíjazásához. S ilyen helyeken félő lesz, hogy a hallatlanul értékes gyűjtemények veszendőbe mennek. Jután sincs szakkör az iskolában. Ugyancsak nincs szakköre Mernyének és a somogyjádi iskolának. A középiskolákban sem mindenütt találkozunk honismereti szakköri munkával, talán a legrégibb és a legeredményesebbek egyike a Marek János vezette Táncsics Gimnáziumnak a szakköre, amely már majdnem másfél évtizede működik a vezetése alatt. Néhány javaslatot is teszünk arra vonatkozóan, mivel tudnánk mozgalmunkat még jobbá és még eredményesebbé tenni, hiszen ez kötelező ránk nézve, már csak azért is, mert 161
