Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
A kúria mellett épült 1790-ben a ritkaságszámba menő boltozatos borpince a mellette lévő borozóval. Az egykori magtárépületben pedig „Népi tárgykultúra a Dél-Dunántúlon” című kiállítás és különböző kismesterségek műhelyei kaptak helyet. Az egyik boltíves cselédházban állandó kiállítások vannak. A szántódi rév története, a balatonendrédi csipkeverés múltja, továbbá Pálóczi Horváth Ádámnak: a felvilágosodáskori jeles polihisztornak az emlékszobája, a puszta agrártörténeti kiállítása során egy régi használati eszközökkel és bútorokkal berendezett cselédszoba látható. A puszta központjában kenyérsütő kemence és húsfüstölő mellett áll a kukoricagóré, előtte pedig egy 200 éves csárda. Az egykori időszaki mezőgazdasági munkásoknak szállást adó épületben, a mesteremberek házában és további két volt cselédházban ma 15 fogadó lakosztály várja a vendégeket a mai kor emberének igénye szerinti berendezéssel, felszereléssel. Egykoron szintén lakóházként jelölték azt az épületet, amelyben ma a „Balaton élővilága” című kiállítás tekinthető meg. A látványos akváriumokban a Balaton legjellegzetesebb halait, növényeit mutatják be. A puszta délnyugati részén levő ólépületben a rackajuhok hodálya, a magyar szürke marhák istállója és az ősi magyar pásztorkutyák kenneljei kerültek kialakításra. Az impozáns méretű „L” alakú, két boltíves istállóban a Gidrán-ménes kapott helyet. Az épülettel szemben állították helyre a lábaspajta épületét, végében a kovácsműhellyel és a patkolószínnel. Az egész puszta fölé a Kristóf-kápolna emelkedik, előle gyönyörű kilátás nyílik Badacsonytól Kenéséig. E kápolnát 1735-ben emelték és 1820-ban újították fel és építették át. * * * Az idegenforgalmi és kulturális központról a falu szülöttje, Tüskés Tibor író adott közre egy szép hangú emlékezet-könyvet, értékes dokumentációszámba menő képekkel tarkítottam A központ vezetője Szabó Miklós, akinek az igazgatása alatt felragyoghatott hazánkban és Európában Szántódpuszta napja. Források: Tüskés Tibor: Szántódpuszta. SIOTOUR 1989. Boros Marietta: Zamárdi-Szán- tódpuszta. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára. 1984. Boros Marietta: Szántódpuszta. (Egy Somogy megyei nagybirtok majorsági épületei és épülettervei a XVIII-XIX. századból.) In: Somogy Néprajza. II. Anyagi kultúra. Szerk. Knézyjudit. 1980. Pillér Dezső: Szántódpuszta. Kaposvár, 1978. Szántódpuszta. Touristisches und Kulturzentrum. Idegenforgalmitájékoztató. 77. 1984. Országos közművelődési tanácskozás A tanácskozáson Budapesten, 1984. október 4-5-én meghívottként Kanyar József az alábbiakat mondotta: „Tisztelt Tanácskozás! A honismereti mozgalmat én a nemzeti tudat környezetvédelmének és a haza- és a szülőföldszeretet egyik kohójának tartom. Úgy' kell e mozgalom keretében a nemzeti tudat, a nemzeti önismeret, a haza- és a szülőföldszeretet energiatelepén a kohó tüzét már 141
