Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Hangászok, hangászok! Halljátok-é, hol vagytok? Ságibeli hangászok, Ma reggelig húzzátok. Most mulatok kedvemre Sági biró lányával, Az én kedves rózsámmal. Nem lehet picikém, Nem lehet kimenni, Szép brünél cipődből A vért nem lehet kiönteni. Mára más vendégnek, Húzzák a vigadót, Sági biró lányának Mos húzzák a haldoklót. Eredj ki picikém, Eredj ki pihenni, Szép brünél cipődből Véredet kiönteni. Forrás: Somogy néprajza I. kötet. 1975. Verje meg az Isten, Az ojjan édesanyát, Ki estétől-reggelig Nem látja a széplányát.” 76. XVIII-XX. sz. Szántódpuszta idegenforgalmi és kulturális központja A Tihanyi-félszigettel szemben: a Balaton déli partján csodálatosan szép természeti környezetben, a Kápolna-domb északi lejtőjén települt Szántódpusztát könnyen meg lehet közelíteni vonattal, autóbusszal, komphajóval, autóval a 7-es főközlekedési út mellett. A puszta épületegyüttese a XVIII-XIX. században épült, 30 épületből áll a magyar múlt egyik patinás településén. Illyés Gyula írta a pusztáról Szántódra is érvényesen a következőket: „Puszta magyarul nemcsak azt a regényesen szabad, tengervégtelenség legelőt jelenti, amelyen Petőfi méneseinek körme dobog, a dunántúli magyar nyelven ezt egyáltalán nem jelenti, abból az egyszerű okból, mert ott ilyenek nincsenek. A Dunántúl a nagybirtokok közepén épült s néha egész faluszámba menő cselédlakások, istállók, fészerek és magtárak együttesét jelenti, amelyet azért nem lehet tanyának nevezni, mert a tanyán csak egy-két család él, ezeken meg néha száz-kétszáz is. A dunántúli pusztán van iskola, van templom, vagy legalább kápolna, rendszerint a kastély egyik szárnyához ragasztva...” A puszta műemlékeinek helyreállítását követően a Balaton-környék egyik legértékesebb látnivalójaként idegenforgalmi és kulturális központot hoztak létre rajta, ahol a Balaton partján pihenők sok érdekességgel találkozhatnak a kor hangulatának megfelelő környezetben. A parkolóból belépve az egykori cselédházban található az idegenforgalmi iroda, szembe vele a „Ménescsárda”, mellette pedig a népművészeti bolt, az 1716-ban épült kúriaépületben pedig - amelynek klasszici- záló formáját 1884-ben alakították ki - különböző állandó és időszaki képzőművészeti kiállításokat és tudományos tanácskozásokat tartanak. Itt ülésezett évente két alkalommal a Szántódi Tudományos Bizottság is, amely már több mint egy évtizede tanácsadó testületként működik a kulturális központ és a délparti kulturális törekvések szolgálatában. Itt szerkesztik a Szántódi Füzeteket, azt a kiadványsorozatot, amely Lóczy Lajos 32 kötetből álló balatoni sorozata után - Kanyar József szerkesztésében - látott eddig 14 kötetben napvilágot. 140
