Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 2. (Kaposvár, 1993)
Dokumentumok
Együd Árpád Vikár Béla népköltészeti gyűjteménye után több mint hetven évvel, annak nyomdokain haladva, még tudatosabban, még differenciáltabban folytatta „válogatás” nélküli gyűjtését, mivel típusokat kívánt ismertetni, mindenféle fajtát bemutatott. Emellett újabb műfajokat rögzített, de tágította a változatgazdagságot földrajzi megoszlásban is. így Együd Árpád vállalkozása - mely 539 művet, az eredeti gyűjtés egyharmadát tartalmazza - abból a szempontból is értékes kollekció, hogy gyűjtése intervallumában ezt énekelte Somogy. Tágabb értelemben véve ez azt jelenti, hogy az egész országra jellemző, de mégis tipikus variánsokat, jellemző jelenségeket örökített meg, azok nemcsak a helyi hagyományokat őrzik, hanem, balladaköltészetünk több rétegét képviselik. Jelezve azt is, hogy a népköltészet még él Somogybán! Hisz az élet egészét átható dalok, táncszók, dramatikus temetési paródiák belekerültek a lakodalmi köszöntőkbe, falcainkban szinte napjainkig is betlehemeznek és nagyszámú szerelmi, summás- és aratódalt ismernek. Könyvét sajnálatosan mellőzték az ugyanebben az időben megjelent Kallós Zoltán munkái mellett. Ez az esemény nagyon megviselte. Érezte, hogy a szakma méltatlanul bánt el vele szemben. Azonkívül, hogy erről néhány keserű szót ejtett, legalább kifelé igyekezett újabb csúcsfeladatok megoldásával, megrohamozásával kárpótlást nyerni. Sohasem ment senkihez panaszkodni. Éveken keresztül szervezi a Múzeum Baráti Kör előadói gárdáját; László Gyulát, Bóna Istvánt, Domokos Pál Pétert, Kiszely Istvánt, Bálint Sándort, Erdélyi Zsuzsát és más ragyogó szakembereket hív meg előadónak. Vallja és munkásságával példázza a „közművelődés és a kutatás egységét”. Sokat dolgozik a Magyar Rádióval, néha a Televízióval és több tudományos intézettel. Számos filmbe „bedolgozik" vagy maga készíti koreográfiáját: pl. Bartók és Kodály nyomában az Ördögi kanásztánchoz (adatközlői és tanítványai mellett maga is szerepel benne). A népművészet szolgálatában eltöltött huszonötéves jubileuma alkalmából a TV-híradó rövid portrét készít róla. A berzencei Zászlós lakodalom forgatása után külön film készül róla. A Somogyi népköltészet című könyvében 6 évestől 80 évesig szerepelnek az adatközlők, így tulajdonképpen az egész kötet szólal meg. A Röpülj páva filmek hazai és nemzetközi sikerei is részint Együd Árpádnak és tanítványainak szakmai kiválóságát tükrözi. Nagydíjat nyert a Somogyi búcsú (1977) c. kompozíciója, a Somogyi pásztorlakodalom és farsang (1978) című Együd-Csikvár-Oláh József összeállítása is. A Somogyi búcsú c. alkotását 1979-ben a Szovjet TV „Szivárvány” című nemzetközi folklórsorozatában a verseny nagydíjával jutalmazták. Nevéről Somogy megye művelődési központját nevezték el. Búcsúsok és „istóriások” nyomában végzett gyűjtőmunkája során találta meg a „Halálra táncoltatott leány" című balladát: , Jó estét, jó estét, Sági bíróné asszony! Itthun van-é a lánya Az én kedves galambom? Menjen be, költse fel, Küldje el a bálba Szép aranygyűrűjét Huzza fel az ujjára. Szép brünér cipőjét, Itthun van, ott benn van A belső szobába Jóizüet aluszik A paplanos ágyába. Huzza fel a lábára. Jó estét, jó estét. Sági biróné asszony! Most mulat a kedvemre Az én kedves galambom. 139
