Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
illeték lefizetésével gyakorolható szabadköltözködési jog biztosítása. Mindkettőt ültetőén nagyon határozott hangon rögzítette az irat: az adót a lakosok »mindenkor okvetetlen« tartoznak megfizetni, és az esetleg továbbköltözni szándékozó »nyargaló polgárnak« vagyona elvételét helyezte kilátásba. Hiányzik a szerződésből a szolgáltatások teljes részletezése, ehelyett — itt is — az őrkanonokság birtokán érvényes, valamilyen urbárium szerint követelik a szolgáltatásokat. így a telepítési szerződés tulajdonképpen csak Tóth András és az őrkanonokság közti szerződés, aki — miután a helység benépesítését és egyéb szolgálatokat is vállalta — minden szolgáltatástól mentesen kapott birtokot, és az okmány értelmében az alakuló helységben a tulajdonos teljhatalmú megbízottja lett. »Én Matusek András Tyniniaj Szentelt Püspök, Győry Nagy Prépost, Fejér Vári Custos, Sopronyi Beneficiatus, Császár és Koronás Király Urunk eő Fölsége Tanácsa. Adom tudtára mindeneknek az kiknek illik ez levelemnek rendiben: Hogy mivel sok háboruságos üdők után jó meg szállván Fejér-Vári Custosságomhoz tartozandó Attala névő Pusztámot N. Somogy Vármegyében lévőt, vigore presenitium adtam szabadságot ugyan Attalán Lakozó Tott Andrásnak firul fiira, hogy (amennyiben az én jussomat illeti) minden némü adózásiul ment légyen, és hogy mindent Pusztábul egy-egy helyet minden pertinenti- áival (külső tartozékaival) szabadossan bírhasson, meg engettem; Kire nézve eő is mind szabados tartozik az én jószágom, úgy Gondviselőim mellett mind az N. Vármegyékre, mind pedig más állapotokban, amint az szükség hozandani fogja magával, mellymél jobban sörénikedni, s fáradozni, sőtt szabadon kötelességéről megemlékezvén, tartozik az Pusztáimat Lakosokkal és Polgárokkal tehetsége szerént megszállétami és Jószágomat bővéttemyi, mindezekhez hozzá- tévén azt is, hogy ha quo casu valamely Polgár az én Jószágomat egy-kiét Esztendeig bimya, s éinyi akarna, azután pedig Házát elhagyván, más faluban akarná lakását vermi, tehát az ollyan nyargalló polgárnak jószágát szabadon confiscalhassa Földes Urának számára. Hogy pedig valamely Uj Polgár jönne Jószágomban, s meg akarna szállani, tartozik nékem, mind Földes Úrnak Esztendőről esztendőre négy forintokat megadni, és emellett két icze vajat, két icze mézet, egy pár kappant, és minden száz báránybul egy párt, a mint az kiadott Urbarialis Insctructiomból ki tetczik. Az adót pedig Szent Mihály napjára mindenkor okvetetlen megadni és fizetni. Kirül attam ezen Kezeim írásával, és Pöcsétemmel megerősétet Levelemet Győrött die 10. Április An. Dni 1710. Matusek András Tyininiai Püspök, Fejér- Vári Custos.« Forrás: Az úrbérrendezés iratai. Attala. V. ö. Iványi Emma: A földes urakat kiszolgáló parasztok. Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon 1711—1790. Szerk. Spira György. Bp. 1952.
