Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
megye nótáriusát: Bogyay Györgyöt, Somogy hódolatának a vezérlő fejedelem előtt való tolmácsolására. A kurucokkal szemben 1074-ben végül is a rácokat szabadították rá a megyére az osztrákok. A harci cselekmények okozta uradalmi kárcikról és a tűzvészekről ezt írta Haunolt János hercegi adminisztrátor: »Csodálkozom, hogy Kegyelmed semminémü levelét nem vehettem akkoráigh. Én mindenemet elveszítettem. Úgy eő herceghséghe is elegendő károkat vallott, kit kurucz által, kit ráczok által. Pincze- hely, Kónyi, Tamási, Dombóvár, Kaposvár, Koppány, Terjád és több eő herceghséghe jószága az pogány ráczok által elégettettek.« A Kaposvár környéki falvakban történt rác pusztításokról olvashatjuk az alábbi sorokat is: »Szemtbalázscn a rácz a marhákat elhajtotta, a lakósok közül négyet levágott. — Kislakon az egész falu leégett s három gazdát levágtak, az állatokat elhajtották. Szentpálon emberéletben nem esett kár, de az egész falu elpusztult. A marhákat elhajtották. — Csokcnyán a falu is megmaradt, de a tehenek felét, meg a sertéseket elhajtották. — Szomajomban néhány embert levágtak, három ház elhamvadt. — Jádon néhányan meghaltak és valami kevés ökrük megmaradt. — Magyar Egresen néhány ökröt elhajtottak. — Aszalóban az emberélet megmaradt, és kevés marha is. De a falu leégett. Ráczegrest egészen feldúlták. — Töröcskén csak az emberélet maradt meg. Mindent elvittek s a falut felgyújtották. Sántoson három ház kivételével minden elpusztult, az állatokat is mind elhajtották. — Ugyanez történt Szennában is. Itt a falu és emberélet egyébként megmaradt. — Kis Csarénfán 4 embert levágtak, az állatokat elhajtották, az egész falu elpusztult.« A labancokkal szemben a megyében újra felcsillant 1706-ban a — most már Bottyán János által vezetett — kuruc csapatok győzelmi csillaga, de a túlerő -nemsokára a megye határainak az elhagyására kényszerítette őket. Bottyán generális kivonulásával a kuruc felkelés lényegében meg is szűnt a megyében. Béri Balogh Ádám nótái még felharsantak utoljám a Rinya völgyében, a Dráva füzeseiben és a Balaton környékén, de 1707 elején már ő maga is Csobánc várába szorult. A harcok alatt maga Kaposvár is elpusztult. A város pusztulását a gyors egymásutánban bekövetkezett két katasztrofális tűzvész véglegesen megpecsételte. Először 1705-ben égett le a kuruc és labanc küzdelmek közepette, amikoris a városban lévő délszáv hajdukok és magyar hajdúk összeverekedtek. Három esztendő múlva pedig — Bottyán János visszavonulásakor — a városban kialakult utcai harcok következtéből égett le 1708-ban, amikoris a megmaradt lakóknak végleg el -kellett hagyni ok a város üszkös romjait. Az egykorú források szerint a város pusztulása azért következett be, mivel lakossága 1704-ben a kurucok mellé állt. Az Eszter-házy levéltárban őrzött 1720. évi összeírás így sommázta a történteket: »Ezen helységben a török időkben elsőben s azután a töröknek kive- retésével a keresztyéneknek is híres praesidiu-mija (menedéke) volt, ha-nem in anno 1702 a fölséges udvarnak akaratjából és rendeléséből 89
