Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

IV. Somogy a török hódoltság idején (1526-1686)

nézve az mit fog mondáim és concludálni, hitelt adván »kegyelmének, fáradozni együtt és determinálni se nehezteljen Kegyelmetek. Tartsa Isten és éltesse Isten sok esztendeig' boldogul és szerencsésen Kegyel­meteket. Czaktornia, 28. Junii 1663. C Nie a Zrin.« Forrás: Zalaegerszegi Állami Levéltár közgyűlési iratok 1663. 295. Közli: Zrínyi Miklós összes művei Bp. 1958. II. kötet 331—332. III. Majd a megye déli végein lévő várak visszafoglalását jelenti ürömmel a haditanácsnak — az 1664. évi téli hadjáratról van szó —, s Kanizsa kulcsához: Segesd felszabadításához kért katonaságot: »Excellenciás Hercegek és Grófok, Igen tisztelt Uraim! Az örök Istennek legyen dicséret, — amit akartunk és kívántunk, mindazt végre is haj­tottuk: Babócsát, Berzencét elfoglaltuk és most is tartjuk. Pécs városát kifosztottuk és felégettük, de a várat a rossz idő és más okok kiragad­ták kezünkből. A Dráva mellett Barcsot, a Szigetvárinál fekvő Turbé- kot, az eszéki híd közelében levő Dárdát magával a híddal együtt, valamint a Dráva felé Baranyvárat teljesen elhamvasztottuk, a tartomány nagyobb részét földúltuk és annyira elpusztítottuk, hogy aligha tud török sereg átvonulni rajta és ott tartózkodni. Csupán Se­gesd nem váltotta be reménységünket. Ha ezt is elpusztíthatnánk, Kanizsa körül lenne zárva, de ennek sok akadálya van, amelyeket nem tudom, hogy leküzdhetünk-e. A sereg már visszatérőben van Se­gesd félé és én egy kissé kitértem abban az irányban, hogy lássam, vajon lehetetlen volna-e csekély erőmmel megtartani ezt a helyet, mert ez nagyon fontos lenne. Igyekezni fogok a magam pénzén kato­naságot hozni ide és Berzencébe. Enélkül minden eddigi fáradozásunk hiábavaló lenne. Azért írom ezt Excellencáátoknak, hogy méltóztassanak azonnal küldeni nekem 400 muskétást, jó tisztekkel, hogy ezekbe a várakba helyezzem őket, ellátva minden szükségessel,. 4 vagy 5 ágyúval és néhány havi fizetéssel, hogy minden készen legyen, amikor Csáktornyára érikezem. Itt van néhány a legszebb császári ágyukból, de ezek itt egyáltalán nem szükségesek, hanem el kell inenn vinni őket és helyükbe kisebbeket hozni. Közben én 500, vagy ha tudok még több katonát fogadok a magam költségén, amint írtam. Csak gyorsan segítse­nek rajtam Excellenciútok, ne engedjék, hogy annyi teher alatt össze- roskadjak. A Dráva és a Duna között most egyáltalán nincs ellenség, nem is hiszem, lesz husvétig'. Azalatt jobban megalapozhatjuk a mi dolgainkat és bizony, ha komolyan hozzálátunk, vereséget szenved az ellenség, mert mi a munka legnagyobb részét már elvégeztük. Én holnapután visz- szamegyek a hadsereghez és meglátom, mit lehet még tenni. Mihelyt a Muraközbe érkezem, semmi estre sem mulasztom el, hogy a mérnök urat elküldjem Excellenciátokhoz és őfölségéhez. Majd akkor mindenről részletesebben: de most is ő ír többet. Nekem sem időm, sem papirosom nincs az írásra, mivelhogy százfelé rángatnak. Babócsa, 1664. február 11. Nicolaus a Zerini. Igyekezni fogok a Spick ezredből, — hogyha haj­landók engedelmeskedni, — némi katonaságot visszahagyni itt Ba- bócsán és Berzencén. Elfelejtettem, hogy a tatárokat az egész tarto­mányból kiűztük: nem hiszem, hogy még egyszer visszajöjjenek.« 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom