Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
Bevezető
tevődött komponensek együttesen határozzák meg és színezik a sajátos kulturális felépítményt is, amelyben mindenkor nyomon követhető a nemesi és polgári előremutató és konzervatív elemek sajátos keveredése. Egyszóval a kötet időről-időre felvilantja a kultúra, a művelődésügy történetét is a megyében. Emellett — mint látni fogjuk — a termelőerők fejlődésének eredményeként szemléltetni fogja a kétnyomásos rendszerről a háromnyomásos, majd a szabadgazdálkodásra való áttérést, a fagerendelyes eke helyett a vaseke, majd a gőzeke használatát, a kézi vetés helyett a gépi vetés bevezetését, a kézi cséplésnek a gépi csépléssel való felváltását. De szemelvényeket ad az olvasókönyv arról is, hogyan emelkedett a kát. holdankéni gabonatermés 2 q-ról 14—20 q-ra, mikor építették a megyében az első műutat, mikor jelent meg az első vasút és gőzmozdony stb. — figyelmét tehát a technika-történetre is kiterjesztvén. * * * E történeti fejlődés fővonalaihoz kötődő olvasókönyvet adjuk tanulóifjúságunk, történelem tanáraink, honismereti szakkörvezetőink s nem utolsósorban a megyénk és székhelyvárosunk története iránt érdeklődő olvasóközönség kezébe azzal a szándékkal, hogy ez az újfajta és új célú helytörténeti dokumentáció minél jelentősebb szerepet tölthessen be napjainkban a jó hazafiságra és a szocialista patriotizmus kialakítására irányuló nevelő munkában. Ismeretes, hogy a honismereti munka most kezsd csak értelmet nyerni hazánkban, most kezdi elmélyíteni a szocialista hazaszeretetei. Az eredeti forrásszövegekből összeállított hely- történeti olvasókönyvnek tehát első renden e célt kellett szolgálnia. E helytörténeti szöveggyűjtemény a fentieken kívül speciális pedagógiai segédkönyv is, s mint ilyen, nemcsak a tanárok és a tanulóifjúság kezében kíván a szülőföld vonzó történetének példatára lenni, hanem abból az egyetemek és a főiskolák oktatói és hallgatói, sőt a hely- történeti kutatók is mindenkor áttékintést nyerhetnek a megye történetére vonatkozóan. A kötet mindezeken felül ismeretterjesztő célokat is szolgál, hiszen az olvasóközönség részére is szinte összefüggő olvasmányként kívánja kézbe adni a megye történetét, újfajta kapcsolatot teremtve népűnk és a levéltár között a levéltári dokumentumok felhasználásának korszerű útjait és módszereit keresve. Mindezen felül a kötet igényei jóval sokrétűbbek. A forrásszövegek a megye történetének legjellegzetesebb vonásait emelték ki elsőrenden, és — az egyes történeti periódusokon belül is — sokoldalú válogatási elv szerint gyűjtötte egybe a szövegeket a kötet összeállítója. Eredeti levéltári oklevelekből, okiratokból, krónikás kútfőkből, történettudósok tanulmányainak részleteiből, korabeli utazók és históriások leírásaiból, sajtótudósítások szövegrészeiből állt össze az a helytörténeti körkép, amely az idézett kor politikai, társadalmi, gazdasági és művelődéstörténeti életét és levegőjét mutatja be az olvasónak. Tehát kötetünk a történeti dokumentáción kívül az irodalmi s a művészeti emlékek egy részét its gyűjteményébe zárta. Kettős célt igyekeztünk szolgálni ebbeli törekvésünkkel. Egyfelől az országos jelentőségű események megyei vetületét és lecsapódását mutattuk be olvasóinknak, másfelől pedig a megyei események 8
