Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

Bevezető

országos kihatásainak a bemutatásával a helytörténet árnyaltabb szí­neivel, legjellegzetesebb elemeivel és finomabb részleteivel járultunk hozzá az országos kép teljesebbé tételéhez. E sokszínű helytörténeti kör­kép — ha teljességre nem is törekedhetett — nemcsak a súlyosan el­marasztalható negatívumokat olvasztotta magába, hanem a legvál­tozatosabb történeti valóiságról gyűjtötte össze szemelvényeit, a kü­lönféle tudósításokat, híreket, kommentárokat és véleményeket s arra törekedett, hogy az élet teljességét mutassa. Az ilyen, látszólag a tör­ténelemtől távol eső, valójában a hétköznapokat is bemutató helytör­téneti körkép sokasok színnel gazdagíthatja a történelemtanárok elő­adói és nevelői fantáziáját, és élvezetesebben, sokszínűbben közvetítheti a köztörténet országos eseményeit is a tanulóifjúság számára, s magá­nak — a könyvet pusztán időtöltésből és szórakozásból kézbe vevő — olvasóközönségnek is hasznos művelésére szolgálhat. Ám az olvasókönyv nagy szolgálatot tehet az országos történet- írásnak is, hiszen sok-sok megyei eseményről és történelmi személyi­ségről csak szűkre szabott mondatokat — esetleg félmondatokat — tud és ismételget az országos történetírás. Senki előtt sem lehet vitás, hogy a helytörténetírás nagy fellegváraiból: a vidéki levéltárakból történő újabb és újabb források feltárásával tüntethető csak el történetírásunk még sok­sok homályos, vagy éppenséggel fehér foltja. Ilyen kevéssé ismert szöveg­részek közlésével válik a helytörténész az országos köztörténet újjá­építésének és rekonstruálásának igen fontos munkásává, a helytörténet pedig a köztörténet-írás egyik legfőbb forrásává. így az ilyen szöveg- gyűjtemények a megyékről — a mi esetünkben a legnagyobbak egyikéről — számos nyitott kérdésre válaszolhatnak, hiányos és ferde képet korri­gálhatnak, vitás problémákat tisztázhatnak és esetleges sok délibábos és romantikus képet reálisabbá árnyalhatnak. A szöveggyűjteménynek — a történeti jellegen kívül — histog- ráfiai jellege is van. Ugyanis nemcsak a történeti eseményekre vonat­kozó forrásokat gyűjtöttük egybe kötetünkben, hanem az egyes feje­zetekben a néhai történetíróknak a vallomásait és felfogásait is közzé­tettük időnként egy-egy történeti eseményre vonatkozóan. Ám az olvasókönyv szöveggyűjteménye a szakemberek kíváncsi­ságán túlmenően az olvasóközc,nség érdeklődésére is számot tarthat. Nemzetközileg igazolható statisztikai adatok bizonyítják, hogy az em­berek mennyire szeretik olvasni szülőföldjük történetét, mennyire szere­tik felpattantani a levelesládák százados lakatjait, s vallatóra fogni a levéltárak sárgult és fakult pergamenjeit. így népszerűsíti ez az ol­vasókönyv is a megye olvasóközönsége előtt a levéltár titkait, így nyit­ja ki e gyűjtemény a levéltár századokon keresztül vasajtókkal és kő­rámákkal elzárt ajtóit és ablakait, hogy a múlt eseményei ne legyenek többé titkok, hanem napi életünk ható tényezői, hasznos példázatai és előremutató tanulságai. Ezért számít e kötet is olvasóközönségére, mi­vel összefüggő olvasmányain keresztül lekötheti minden olvasóját, aki a kéken csillámló Balatontól az ihárosi rengetegig, a betyárt rejtő egy­kori drávai füzesektől, révektől és csárdáktól a makkoltató királyi ka­nászok Zselicéig e tájon lakik, s minden szívéhez nőtt somogysági tájat ismer vagy éppenséggel meg akar ismerni történelmén keresztül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom