Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
IX. A felszabadulás és az élet megindulása Somogyban (1944. dec. 1. - 1945. jún. 30.)
tály balszárnyán. A csapást az 57. Szovjet és az 1. Bolgár Hadsereg csatlakozásán mérte Kisbajom—Csököly—Kadarkút irányában. E csapás elhárítására az 57. hadsereg tartalékából a 104. lövészhadosztályt páncéltörő tüzérséggel, mozgó záróosztagot és az 1. Bolgár Hadsereg tartalékát irányítottuk Csököly körzetébe. A 64. lövészhadtest, a 12. bolgár hadosztály csapatai és a harcok körzetébe irányított tartalékok szívós harccal megakadályozták, hogy az ellenség áttörje védelmünket és arra kényszerítették, hogy beszüntesse támadását. A három napig tartó harcban a hitleristák ebben az irányban csak 2—3 km-t tudták visszaszorítani csapatainkat. Ennek során elfoglalták Szabást és Kisbajomot. A fasiszták miután Nagybajomtól délre nem értek el sikert, március 14-én a 16. gépesített, a 118. könnyű gyalogos és az 1. hegyi vadászhadosztály erőivel támadásba mentek át Marcali körzetében a 6. gárdahadtest ellen. Ám az elért eredmény jelentéktelen volt. Mivel a 6. gárdahadtest idejében megtudta erősíteni védelmét, a hitleristák itt is megrekedtek. Március 16-án a front főcsoportosítása a Balatontól északra támadásba ment át. Ekkor az ellenség — március 22-én — beszüntette támadását az 57. hadsereg sávjában, védelembe ment át anélkül, hogy sikert ért volna el a kaposvári irányban. Az ellenség márciusban az 57. hadsereg elleni harcok során háromszor változtatta csapásainak irányát. Szándékainak idejében való felfedése, szilárd védelmünk, tartalékaink gyors manőverezése és a harcokban való jó ütemű beavatkozása nyomán megállt és nem érte el a kívánt eredményt. Mindössze egyes irányokban sikerült súlyos vesztegések árán 5—6 km mélyen beékelődnie védelmünkbe. A védelmi harcokban jelentős szerepet játszott a tüzérség és a harckocsik gyors manővere. A tüzérséget és a harckocsikat a nem támadott arcvonalszakaszról mindig oda csoportosítottuk át, ahol az ellenség a főcsapást mérte. A Nagybajomtól délre kialakult harcok során pl. a 64. lövészhadtest védősávjába március 6—9-e között 600-nál több löveget és aknavetőt dobtunk át. Tüzérségünk manőverei lehetővé tették, hogy már az ellenséges támadás első napjának végére jelentősen csökkentsük a németek tüzérségi fölényét. Két nap múlva pedig teljesen meg is szüntettük azt. A 32. gépesített dandár a védelmi harcok alatt — a gyalogság ellenlökéseinek megfelelően — háromszor csoportosult át más-más irányba. Nagy szerepet játszottak a német páncélosokkal vívott harcban a mozgó záróosztagok, amelyek a harckocsiveszélyes irányokban gyorsan aknazárakat telepítettek. Március 6-án pl. a 64. lövészhadtest védősávjában Nagybajomtól délre 1500 harckocsi- és 1000-nél több gyalogsági aknát telepítettek, március 7-én éjjel további 3000 harckocsiaknát raktak le. Március 6 és 8 között a hadtest védősávjában összesen 6500 harckocsiaknát és mintegy 2000 gyalogsági aknát telepítettek. Az aknazárakon március 6-án és 7-én 20 német harckocsi pusztult el. Az 57. hadsereg szívós harca elvéreztette az ellenséget. Március 29-én lendületes támadásba mentünk át és elfoglaltuk Nagybajomot, Kiskorpádot, Böhönyét, Iharosberényt. Ezek az ellenség jól kiépített védelmi csomó496
