Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
IX. A felszabadulás és az élet megindulása Somogyban (1944. dec. 1. - 1945. jún. 30.)
pontjai voltak, és fedezték a nagykanizsai—marcali olajkörzetet. Április 2-án északról és délről mért csapással, az 1. Bolgár Hadsereg csapataival együttműködve elfoglaltuk Nagykanizsát, az olajipar központját, a fontos közlekedési csomópontot. Ez a manőverünk oly gyors és lendületes volt, hogy az ellenségnek nem maradt ideje felrobbantani a fúrótornyokat és az olajfinomítót. A város felszabadítása után tovább támadtunk nyugati irányban és április 4-én átléptük az osztrák határt. A hadsereg tisztjei és katonái a Magyarországon vívott súlyos harcokban állhatatosak, bátrak voltak, s tömeges hősiesség példáit szolgáltatták. Makszimenko harcos három német harckocsit és egy rohamlöveget, Litvinov harcos két harckocsit és két rohamlöveget semmisített meg. Sali- gin törzsőrmester lelőtt 14 hitleristát, harcképtelenné tett három géppuskát, kezelőivel együtt. A kommunista Szmisljajev őrmester és a komszo- molista Scselkunov harcos halhatatlan hőstettet vitt végbe Nagybajomnál. Sebesülten, gránátokat kötözve magukra az ellenséges harckocsik elé feküdtek. A szovjet nép sok hű fia áldozta életét hazája boldogulásáért és a magyar nép napfényes jövőjéért. A fentieken kívül számtalan példát idézhetnénk még a szovjet harcosok bátor, hősies tetteiből. Magyarországi harcaink során a dolgozók — megértve a szovjet hadsereg internacionalista küldetését — forró szeretettel fogadtak bennünket, és amivel tudták, segítették a német fasiszták megsemmisítését. Amikor az 57. hadsereg csapatai a Balatontól délre védelemre készültek, Kaposvár— Dombóvár—Szigetvár—Kadarkút és Tamási körzetének lakói saját eszközeikkel részt vettek a védőállások kiépítésében. Az 57. hadsereg a lakosság segítségével a balatoni védelmi hadművelet kezdetére — 1945 március —, a nehéz téli viszonyok között rövid idő alatt elkészített nehány védőállást, 30 km mélységben. Arcvonalkilométerenként öt kilométernyi lövész- és közlekedőárkot ástunk és sok más védelmi létesítményt készítettünk. A magyar, nép szabadságáért és függetlenségéért vívott harcokban a szovjet hadsereg sok katonája és tisztje áldozta életét, s bennünket — a harcok résztvevőit — jóleső érzéssel tölt el az a tudat, hogy a magyar nép hűen őrzi e hősök emlékét. Örömmel gondolunk rá, hogy azon a földön, ahol oly sok szovjet ember vére ömlött, ma gyönyörű élet virágzik, s sikeresen épül a szocializmus.« Forrás: Hadtörténelmi Közlemények. XII. évf. (1965) 1. sz. 497
