Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)
rostörténeti fejlődés szempontjából is igen jelentős adatokat tartalmazó kérelmet — amelyet a város képviselőtestületének megbízásából írt alá e polgármester — teljes terjedelmében — vettük olvasókönyvünk lapjaira »-Nagyméltóságú Miniszter Űr! Kegyelmes Uram! Kaposvár város közönségének régi óhaját képezi, hogy külön törvény hatósággá alakuljon át. Legutóbb 1941. évi december hó 30.-án tartott rendes képviselőtestületi közgyűlés egyhangú lelkesedéssel meghozott határozatával kimondotta, hogy önálló törvényhatósággá leendő átalakulását kívánja s megbízott, hogy az átalakulás megengedése végett Nagyméltóságodhoz kérelemmel járuljak. Amidőn e megbízásnak eleget óhajtok tenni, mély tisztelettel kérem Nagyméltóságodat, hogy Kaposvár megyei városnak önálló törvényhatósággá átalakulását törvényhozásilag kimondani, illetve a magas törvény- hozás elé ily javaslatot benyújtani kegyeskedjék. Kérelmem újabb előterjesztésének időszerűségét Szombathely városnak törvényhatósággá való törekvése teszi. Kaposvár városnak önálló törvényhatósággá leendő átalakulása tárgyában Somogy vármegye törvény- hatósági bizottsága már 1922. évi augusztus hó 7.-én tartott évnegyedes közgyűlésében 709/17273/1922. kgy. sz. alatt hozott egyhangú határozatát, a városra vonatkozó statisztikai adatokkal együtt 1922. év végén a 101, 308/IV. a. 1921. B. M. sz. rendeletre pártolólag terjesztette a m. kir. Belügyminisztérium illetékes ügyosztálya elé. Városunk az akkor újonnan önálló törvényhatósággá alakulni szándékozó városok között a második helyen volt javaslatba hozva, mint olyan város, amely népessége, rendezett pénzügyei, fejlett közigazgatása, ipara, kereskedelme, tovább* gazdasági, közegészségügyi, kulturális és szociális intézményeiben rejlő szellemi, erkölcsi és anyagi erők alapján már akkor magasan kinőtt a megyei városok sorából. Azóta húsz esztendő telt el, mely alatt a város csak előnyére s nem hátrányára fejlődött, amit az alábbiakban előadandó statisztikai adatokkal vagyok bátor alátámasztani. Az 1942. évi költségvetés tanúsága szerint tiszta vagyona egy millió pengővel emelkedett, háztartása stabilabb, mint valaha. Közigazgatása a legrendezettebb törvényhatósági városokéval versenyez. Kultúrájának fejlettségét igazolja egy új leánygimnázium, polgári fiúiskola, kereskedelmi középiskola, szakirányú tanonciskola, három elemi iskola, ugyanannyi óvoda, három napköziotthon, országos viszonylatban is nagyméretű és gyönyörű két mozgóképszínház, — továbbá városi segéllyel új róm. kát. templom (Hősök temploma) és lelkészlak, róm. kát. egyház- községi székház, ref. nőnevelő internátus, gyülekezeti ház, új evangélikus templom, új iparos és kereskedő székház azóta történt építése. Mindezek mellett a városban gyakori tudományos (szabadegyetemi) előadások, felolvasások, ünnepélyek s kultúrát szolgáló versenyek állandó tartásával e téren is óriási emelkedést mutat. Rohamosan s egészségesen fejlődő kereskedelmét és iparát mi sem bizonyítja eklatánsabban, mint az, hogy azóta fővárosi nívójú üzletek alakultak, gépierőre berendezett ipari műhelyek létesültek, két gabona tárház, egy szövőgyár, konzervgyár, vegyvizsgáló állomás s a város által 165
