Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - C) Az ellenforradalom korszaka (1919-1944)

.félmillió pengős beruházással épített export vágóhíd, hűtőház, továbbá két baromfihízlaló és vágótelep és a Graumann-féle húsüzem beszédes bizonyítékai annak, hogy a város állandó fejlődése napról-napra észre­vehetően nő. A folytonos haladást leginkább bizonyítja lakóinak szaporodása, mert míg 1752-ben, amikor megyeszékhely leit csak 152 család lakta, 1782-ben már 192 családja volt, 1856-ban 3400 lelket számlált, 1889-ben 6649-et, 1867-ben 8000-et, 1880-ban 9589-et, 1890-ben 12 544-et, 1900-ban 18 218-at, 1910-ben 24 124-et, ma pedig 33 ezren felül van a lakosok száma. A város, mint a 392 ezer lakosú vármegye székhelye, a megye összla­kosságának gazdasági és kulturális központja. Megközelítését nagyban elősegíti a Kaposvár—Felsőmocsolád—siófoki, Kaposvár—fonyódi, Ka­posvár—szigetvári, Kaposvár—barcsi helyiérdekű, a Budapest—gyéké- nyesi—fiumei fővasútvonal, mely Dombóvár, Csurgó, Marcali és Nagy­atád nagyközségekkel tartja fenn az állandó összeköttetést, míg a Pécs —varasdi országút (mely a város szívén fut keresztül), valamint a kiépí­tett bekötőutak a várost környező falvakkal tartják az állandó Össze­köttetést s így a vasutas a távolabbi, a kiépített utak pedig a szomszé­dos vidéki forgalomnak átmeneti és lerakodó pontjaivá teszik Kaposvárt. A város területe 7338 kát. hold 796 n-öl, amelyen 4800 lakóház van. A város tulajdonában levő úthálózat teljes hossza 47 405 méter, melyből 22 578 méter a kiépített út, míg a városban kiépített járdates,ek hossza 62 864 fm. A városban lévő elemi és középiskolákban tanulók száma az 1941/42 is­kolai évbén 5226 fő volt, melyből a 7 elemi iskolában 2537, a fiú és le­ánygimnáziumban 931, a fiú kereskedelmi középiskolában 213, a fiú és leánypolgári iskolákban 957, míg a kereskedő és iparostanonc isko-ák- ban 588 fő nyert tanítást. Kaposváron, mint Somogy vármegye székvárosában székel a vármegye főispánja, alispánja, a központi járás főszolgabírája, itt vannak elhelyez­ve a megyei és állami központi hivatalok, mint a kir. törvényszék, kir. ügyészség, kir. járásbíróság, kir. pénzügyigazgatóság, kir. adóhivatal, kir. tanfelügyelőség, kir. erdőigazgatóság, kir. gazd. felügyelőség, kir. állam­építészeti hivatal, kir. vegyvizsgáló állomás, kir. rendőrség, kir. csend­őrség szárnyparancsnoksága, kir; selyemtenyésztési felügyelőség, az Al­sódunántúli Mezőgazdasági Kamara, a szőlészeti és borászati felügyelő­ség, a kir. ipar felügyelőség, a MÁV osztálymérnökség, a kir .külkeres­kedelmi hivatal s a vármegyei, vitézi székkapitányság és ezeken kí­vül számos magánhivatal és intézmény. Kaposváron állomásozik az olasz király és császár őfelsége tulajdonát képező s Nagy Lajos király nevét viselő m. kir. 6. honvéd gyalogezred és a 10. könnyű tüzér ezred és repülő kiképző iskola, A város kereseti viszonyára, anyagi gyarapodására jóténykonyan hat­nak jelentékeny ipartelepei, így a több ezer munkást foglalkoztató cu­korgyár, konzervgyár, 2 vaj és sajtgyár, 5 nagy téglagyár, cementáru- gyárak, 4 gőzmalom, jéggyár, baromfihízlaló telepek, gépierőre beren­dezett fa és vasmegmunkáló műhelyek, kályhagyár, szövőgyár. Mindezek felsorolása után szabadjon rámutatnom arra is, hogy a város útadó címén 131 312 pengőt, megyei pótadó címen 148 339.50 pengőt, köz- mufikaváltság címén 35.685.50 p-t, míg ebadó címén 5755 p-t, összesen 321.091.75 p-t fizetett 1941. évben Somogy vármegyének. Az önálló tör­466

Next

/
Oldalképek
Tartalom