Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

s a rostálás porával tönkretenni azok örömét, kik kényelmük kedvéért építettek oda drága és díszes lakásokat, üdítés végett ápolnak költséges kertet.«

Forrás:

Kaposvár 1892. márc. 20-i sz.

179.

1894.

Munkásmegmozdulás Barcson

A megyében Barcs és Kaposvár, valamint Szigetvár voltak az ipari munkásság fellegvárai. A hatóságok különösen Barcs és a megyeszékhely munkásmozgalmaitól tartottak a leginkább. A megye legnagyobb méretű munkásmozgalma Barcson zajlott le a kilencvenes években. Több bankérdekeltség, üzem, vállalat ütött tanyát már a múlt század végén Dél- Somogy fővárosában, Barcson. így érthetjük csak meg a megye alispánjának 1892. évi jelentését a belügyminiszterhez:

»Somogy megyében május 1-én zavargástól legfeljebb Barcson kell tartani. Barcson több gyár lévén, nagy számmal vannak gyári munkások s a kaposvári csendőrszakaszparancsnok felkéretett, hogy az ott uralkodó hangulatról személyes meggyőződést szerezzen s amennyire szükségesnek tartja, a helyi őrs megerősítéséről gondoskodjék. Novotni János barcsi asztalos, ki szocialista érzelmeiről ismeretes, rendőri felügyelet alá helyeztetett.«

A munkásmegmozdulás a Dráva Gőzhajózási Vállalatnál kezdődött. A mozgalom »gyors, tapintatos és erélyes« elfojtására a megye alispánja a szigetvári főszolgabírót rendelte ki, akinek jelentéséből az alábbiakat olvashatjuk:

»Folyó hó (október) 9-én Barcson személyesen megjelenvén, ott mindent nyugodtnak találtam. Többen a munkanélküli munkások közül a Dráva Gőzhajózási Vállalatnál kaptak munkát, mert érkeztek újabb hajórako- mányok s így az említett vállalat azon helyzetbe jutott, hogy adhatott munkát a munkanélkülieknek, a vállalat azon reményben van, hogy azoknak egy részét továbbra is elláthatja munkával. Valamennyinek azonban Barcson munkát adni nem lehet, mert az áruforgalom oly nagy mértékben csökkent, hogy a vállalatok a múlt évekhez képest sokkal kevesebb munkást képesek foglalkoztatni, tehát teljesen indokoltnak találtam, hogy azon idegen illetőségű munkások, akik a zavargásban resztvettek, tekintve, hogy számukra Barcson a megélhetés nincs biztosítva s így tartani lehet, hogy újabb zavargásra vetemednének — Barcsról és a szomszédos Pálfaluból kiutasíttassanak. Ily idegen illetőségű munkás találtatott 29, akik különben is korhely életet élvén, ezzel is alkalmat szolgáltatnak arra, hogy az említett községekből eltávolíttassanak s ezeket tehát határo- zatilag utasítottam, hogy e hó végéig eltávozzanak, ellenkezőleg el fognak toloncoltatni.

Ezen alkalommal beterjesztem a barcstelepi lakosoknak tekintetes alispán úrhoz intézett mellékelt folyamodványát, melyben azt kérik, hogy az:

300