Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
1873. A Kaposvári Általános Munkásegylet betiltása A belügyminisztérium 1873. évi iratai között található az a jegyzőkönyv, amely az 1870-ben megalakult Kaposvári Általános Munkás- egylet működését betiltotta. Az 1871. évi júniusi letartóztatások után a közigazgatási hatóságok igyekeztek a munkásegyletek működését lehetetlenné tenni. Miután Somogy megye alispánja a Kaposvári Általános Munkásegylet alapszabálytervezetét megerősítés végett felterjesztette a belügyminiszterhez, a minisztérium illetékes osztálya elvi állásfoglalás tárgyává tette a kérdést — az országos gyakorlat számára is ■— s nem volt hajlandó törvényes bemutatási záradékkal elláthatónak minősíteni a kaposvári egylet alapszabályát és erről értesítette a megye törvényhatóságát is. A belügyi jegyzőkönyvet — benne a minisztérium elvi állásfoglalásával — olvasókönyvünk hasábjaira vettük: »Ügyállás. A jelen cím alatt folyamodó egylet már egy ízben alapszabály-tervezetet bemutatott, mely Somogy megye akkori alispánja által 1870. évi december 28-án 5075. sz. a. kelt jelentéssel megerősítés végett fel terjesztetett. Azon alapszabálytervezet a pesti »Általános Munkás-egylet« bemutatási záradékkal ellátott alapszabályaival szószerint egyező volt; mivel azonban éppen a Pesti Általános Munkásegylet működése már főbb tagjai elfogatására s az ú. n. munkásperre vezetett, célszerűnek találtatott a Kaposvári Általános Munkásegylet alapszabálytervezetét a helyzet tisztulásáig egyelőre függőben hagyni. A munkásperben vádlottak — bizonyítékok elégtelenségéből — fölmentettek s pedig főleg azon okból, mert a pesti munkások mindarra, amit elkövettek, a kormány által láttamozott alapszabályok alapján világosan fel voltak hatalmazva. Ily körülmények közt egyáltalán nem mutatkozott célszerűnek a Kaposvári Munkásegylet alapszabálytervezetét a bemutatási záradékkal ellátni s ezen kérdés elintézése továbbra is függőben maradt. A munkásper kimenetele a munkásokat előbbi működésük újbóli megkezdésére felbátorítván, azt Pesten egész erővel ismét megkezdték, országos munkáspárt megalakítása megkíséreltetett stb., mi azonban a f. évi ápr. 25-én 1386. sz. a kelt belügyminiszteri rendelettel véglegesen megszüntettetett, s a pesti »nyilvános munkásmozgalom«, illetőleg a munkások ilyképeni működése betiltatott, s a Pesti Munkásegyletnek — miután a munkások azt önmaguk megszüntették, — alapszabályai is érvényteleneknek nyilatkoztattak ki. Hihetőleg ezen újabb mozgalom behatása alatt látták a kaposvári munkások célszerűnek, a jelen tárgyalás tárgyát képező alapszabálytervezetet bemutatni, mely lényegileg az előbbivel (illetőleg a Pesti Munkásegylet alapszabályaival) azonos, olyképpen mindazonáltal, hogy. azon helyek — hol az előbbiben törvényes korlátok s eszközök, továbbá az állam fennálló s hozandó törvényeiről említés tétetett, a jelen alapszabálytervezetben mellőztetvén, ez az előbbinél lényegesen élesebb, merevebb, ridegebb s éppen ezért még fokozottabb figyelmet igényel. 169. 286
