Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)

Tekintve annak szövegét, szembetűnik 1) az 1. §-ban meghatáro­zott egyleti cél, mely következőleg adatik elő: »a munkás osztály szel­lemi gyarapodása, nemkülönben anyagi érdekeinek megóvása s előse­gítése avégből, hogy ezentúl a munkás nemcsak hasznos lakója legyen az államnak, hanem annak szabadelvű alkotmányát élvezni képes pol­gárává váljék.« Ezen kitétel: »anyagi érdekek előmozdítása« (mely mellesleg meg­jegyezve, valamennyi munkások által alakítani szándékolt egylet alap­szabályaiban szó szerint előfordul) képezi határozatlan, nem részlete­zett s éppen ezért homályos szövegezésben azon alapot, melyen a mun­kások helyzetüket szerintük az igazság követelményeinek megfelelően ja­vítani törekednek. Eszközük e célra: a munka tömeges beszüntetése, vagyis az ún. strike. Akármilyképpen tekintessék is a »strikeok« (!) nemzetgazdászati szempontból sokuk által ellenkezően vitatott jogosultsága vagy célsze­rűsége, az — főleg a magyar ipar kezdetleges állapotában — megen­gedhetőnek egyáltalán nem mutatkozik, hogy az ilyféle egyletek még a kormány által arra egyenesen följog'osíttassanak, miszerint ahelyett, hogy tagjaikat a takarékosságra való buzdítás, egyes esetekbeni segélye­zés, célirányos oktatás stb. által igyekeznének üdvös irányban vezetni, a gyakran békés szellemű munkásokat is néha az erőszak minden nemű alkalmazása által munkájuk tömeges elhagyására izgassák, s az ennek következményében beálló munkakerülés s azzal többnyire karöltve járó iszákosságra csábítván, azok családi boldogságuk feldúlásával, nem rit­kán a köznyugalom veszélyeztetésével problematikus terveik valósítá­sát megkísérelhessék. 2) A 2. §-ban a cél elérésére nézve kitűzött eszközök közt foglaltatnak: »hasznos művekből álló könyvtár s oly időszaki folyóiratok s nyomtat­ványok beszerzése, melyekből a munkás a munkavásár s egyéb ipar­kérdésekre vonatkozó kimutatásokat s felvilágosításokat magának meg­szerezheti.« Mint a tapasztalás mutatta, az »időszaki folyóiratok s nyomtatvá­nyok« alatt a köztársaságra, forradalomra, szociáldemokratikus elvek mindenképpeni keresztülvitelére izgató külföldi, főleg Svájcból s más helyekről megjelenő lapok s röpiratok értetnek, melyek ha lehet ren­des úton, ha nem, tilos csempészet útján szereztetnek be, s osztatnak szét a munkások közt. További eszköznek mondatik: »minden törvényes eszköz felhasz­nálása a munkás politikai s polgári jogainak elérésére.« Polgári jogokban a törvény különbséget egyáltalán nem, politikai jogokra nézve is nem munkás s munkás közt, hanem bizonyos általános kvalifikációkra tévén, melyeket a munkás csak úgy, mint bárki más megszerezhet; kétséget sem szenved, hogy az egyletnek — nyilvánosan be nem vallott — sajátképeni célja az, hogy azon egész rendszert s ál­lamszervezetet. melyek a magyar birodalom s valamennyi eddigi — jogi alapon létező állam fennáll, gyökereiben felforgassa s más, az ún. »mun­kásállammal« pótolja. Az eszközökül még felemlített: a) segélyző egyletek alatt csak az ún. strike-cassák érthetők, mert a tu­lajdonképpeni segélyző egyletek az 5. pontban említtetnek. melyek kü­lönben is ily körű egyletekkel közösen célszerűen nem alakíthatók; b) »megvitatása azon napi kérdéseknek, melyek a munkás-világra vo­natkoznak, vagy ehhez viszonyban állanak«; minthogy a munkások 287

Next

/
Oldalképek
Tartalom