Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
III. A magyar középkor Somogy vármegyéje (V-XVI. század)
belezte be, kezdetben azonban az egyházi joghatóság Pannonhalmát illette meg a tizeddel együtt. Az 1101-ben vagy 1102-ben készült'pannonhalmi alapítólevél interpolált másolata szerint ettől kezdve századokon keresztül folyt a harc a somogyvári apátság és Pannonhalma között a tizedszedés jogáért. A sokszor elmérgesedő harcba nemegyszer a pápáknak is bele kellett aivatkozniok, mint tette ezt — többek között — III. Ince 1204. szept. 14- én és IX. Gergely 1227. szept. 16-án. A pápai ítéletek végül is Pannonhalmát véglegesen meghagyták a tizedek birtokában, míg a Somogy megyei plébániák püspöki joghatóságát Veszprém hatáskörébe utalták. Források és irodalom: Györffy György: A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársak, krónikások híradásai. Bp. 1958. Elekes Lajos: A középkori magyar állam története megalapításától a mohácsi bukásig. Bp. 1964. László Gyula: A magyar pénzverés kezdeteiről. Századok 97. évf. 1963. II. 388. o. Gombos F. Albin: Catalogus fontium historiae Hungáriáé. Bp. 1937— 1938. I. köt. 610, 614—615. o. A Bécsi képes krónika. Szemelvények. Ford.: Madzsar Imre. Magyar Könyvtár 188. sz. Bp. 1900. Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. Bp. 1896—1907. I. köt, 12, 33, 78. o. Baranyai Béla: Somogy vármegye nemes családai. Különlenyomat a Somogy vármegye (szerk. Csánki Dezső) c. monográfiából. Bp. é. in. Bártfai Szabó László: A Hunt és Paznan nemzetiségbeli Forgach család története. Bp. 1910. 16. o. A pannonhalmi Szt. Benedek rend története. Szerk. Erdélyi László. Bp. 1902. Csóka J. Lajos: A pannonhalmi alapítólevél interpolálása. Levéltári Közlemények XXXII. évf. 83—99. o. 10. 1061. A zselicszentjakabi monostor alapítólevele Már a XI. század közepén jelentős esemény zajlott le megyénk területén. A Koppány nemzetségi birtokok kisajátítása után a Győr nemzetség őse: Atha vagy Ottó somogyi ispán Kaposvártól keletre monostort alapított a Zselicben, amelynek 1068-ban történt felszentelésén — jelentősége egyre növekedvén — már Salamon király és Géza herceg is megjelent. A somogyi ispán monostor alapítására vonatkozó oklevelét történészeink mindig valónak és helytállónak ismerték el, ha a felszentelés időpontjáról vitatkoztak is, hiszen arról a Képes Krónika is megemlékezett : »Zolomerus Dalmácia királya s Géza herceg unokaöccse fölkérte Salamon királyt és a herceget, segítsék meg a karinthiaiakkal szemben, kik Dalmáciát elfoglalták. Miután ezt sikeresen megcselekedtek, hazatérésük 29
