Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
166. 1870. Somogy megye cselédrendtartása Az alábbi dokumentum felhasználásával utalnunk kell a XVIII. század szolgarendtartására és rámutathatunk arra, hogy annak egyes elvei hogyan tértek vissza még a XIX., sőt a XX. század cselédtövényeiben és megyei cselédrendtartásaiban is. A két század cselédrendtartásának (1776- os és 1870-es esztendőkben alkotott megyei szabályrendeletekről van szó!) összevetéséből azonnal tapasztalható a somogyi nagybirtok munkásviszo- nyainak sajátos megmerevedése. A két forrás szellemének teljes azonosságán túl a kötelezettségek és a jogok részletezése alig néhány ponton mutat csak különbözőséget. Változatlan továbbra is a cseléd státusa a háztartásban, kötelezettségének jellege és formái, a szolgálati viszony jogi megvalósulása szinte semmit sem veszített egyoldalúságából. Az egyezések a két forrás létrejöttének sokban hasonló körülményeire hívják fel a történész figyelmét. A XVIII. század második felének fejlődő majorsági gazdálkodása és a XIX. század második felének még sokáig tőke hiánnyal küzdő kapitalizálódó nagybirtoka, nem akarván lemondani profitjának még oly kis részéről sem, egyaránt az emberi munkaerő egyre fokozottabb ki- és felhasználását tartotta a legcéiirányosabb megoldásnak. Ezért kellett a cselédrendtartásokkal, egyes feudális munkaszervezeti formák kapitálizmuskori fenntartásával a nagybirtokok mun- kaerőgazdálkodásának biztonságát körülbástyázni. És most lássuk a vármegye 1870. évi cselédrendtartását: »1. §. A szolgálati szerződés érvényességét rendszerént a gazdától adott, és a cseléd által elfogadott előpénz, vagy foglaló által nyeri. Ennek, a pénzben kialakult évbér huszadrészét nem szabad meghaladni, s ez ugyanabba betudandó. 2. §. A szolgálati szerződés feltételei mind a két fél szabad egyezkedésétől függnek. Oly feltételek, melyek a jó házi fegyelemmel meg nem férnek, vagy határozott tilalmi szabályok ellenére vannak, semmisek. 3. §. Ott, hol a cselédtartónak képviselője rendelkezik a cseléd fölött, az illető házi szabályok alkalmazandók. 4. §. Oly egyént, ki már előbb szolgálatban volt, csak rendes elbocsáj tólevél mellett lehet felfogadni, melyben a volt szolgálat idejének tartama okvetlenül ki teendő, mely elbocsáj tólevél az új gazda kezére adandó. Ha a cseléd több gazdától vett fel foglalót, azon gazdához köteles beállani, kitől a foglalót legelsőben fogadta el. A többiek, ha máshova szerződéséről mitsem tudtak, a foglalót visszaadni s az eredhető kárt megtéríteni tartoznak, ezen kívül még meg is büntethetők. 5. §. A cselédet szolgálata elhagyására, vagy el nem foglalására csábítani nem szabad. ő. §. Ha a gazda a cselédet befogadni, ennek hibája nélkül vonakodik, úgy a foglalót minden esetre elveszti, és az egy évi szerződvényeknél 1/4 évi bért és tartást is tartozik kárpótolni, ha a cseléd a szolgálati év kezdetén szolgálati helyet nem kaphatott. Azon esetben pedig, ha a szolgálati idő bekövetkezése előtt 6 héttel a 278
