Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - B) A dualizmus korszaka (1867-1918)
.gazda előtt nem volt tudva, hogy a cselédet be nem fogadhatja, arról köteles a gazda azonnal értesíteni, s ez esetben kárpótlással nem tartozik a foglaló otthagyásán kívül, de kárpótlással az esetben sem tartozik, ha a szolgálati idő bekövetkezése előtt a cselédnek amúgyis büntelen, eleresztésére szolgáló tettének jött tudomására, miről szintén az illető egyén azonnal értesítendő. 7. §. A szolgálati idő tartama oly cselédekre nézve, kik mezőgazdasági munkákra fogadtatnak, egy évre, és pedig szent György naptól szent György napig szabatik. Egyéb esetekben szabad egyezkedésnek lesz helye. 8. §. Ha a cseléd szolgálatba beállani vonakodik, ezért megbüntetendő s a gazda kívánatára a beállásra kényszenmódokkal is szorítandó, azonban a gazda a szerződéstől az esetben is elállhat; s az előpénz visszaadásán kívül, innen származó kárának megtérítését is kívánhatja. Ha netalán huzamosabban tartó akadályok, például betegség, a cseléd beállását lehetetlenné teszik, úgy a gazda a foglaló visszaadásával elégedjék meg. De ha az akadályok múlékonyak, a cseléd azok megszűntével, a gazda kívánatára szolgálatba állni tartozik. 9. §. A cseléd, gazdája iránt engedelmességgel, szorgalommal, hűséggel, tisztelettel, figyelemmel s igaz lelküséggel viseltetni tartozik. A cseléd gazdája családja iránt hiedelemmel — a többi cselédekkel megférő — legyen, s minden civódástól, szószátyárkodástól, gazdájának s családjának megszólásától tartózkodjék. Ä cseléd tartozik magát azon házi rendhez szabni, mely a gazda által kitüzetik. A cseléd gazdája parancsait, intéseit s feddéseit tisztelettel s szerénységgel fogadni köteles. 10. §. A cseléd mindazon szolgálatot, melyre szerződött s ezalatt oksze- rűleg érthetőket pontosan és zúgolódás nélkül teljesíteni tartozik; cselédek között e felett keletkező versengéseknél, hogy közülök ezt, vagy ama munkát, vagy szolgálatot, melyik végezze? — csupán a gazda határoz, sőt a csak bizonyos foglalkozásokra fogadott cselédek tartoznak gazdájuk kívánatára egyéb szolgálattételeket is elvállalni, ha abban az arra rendelt cselédek, betegség által, vagy másként gátoltatnak, vagy ha ezt egyéb körülmények sürgetőleg kívánják. Szóval: a cselédek a tartozó hűségnél fogva, gazdájuk károsodása elhárítására nézve erkölcsi szempontból is, szolidaritásban állnak. 11. §. A cselédnek a reá bízott foglalkozásokat gazdája engedelme nélkül, másokkal végeztetni, tilos. Gazdája engedelme nélkül a háztól saját ügyeiben eltávozni s az engedett időn túl kimaradni nem szabad. A cselédnek gazdája tilalma ellen látogatásokat általában, vagy bizonyos személyektől bármit elfogadni nem szabad, s gazdája engedelme nélkül valakit éjszakára befogadni szigorúan tiltatik. 12. §. A cseléd minden alkalommal gazdájának javára törekedni, s tehetsége szerint attól minden kárt, vagy rövidséget elhárítani köteles: a többi cselédség észrevett csalásait, sikkasztásait, elidegenítéseit gazdájának bejelenteni tartozik: a maga által okozott károkért a hazai törvények értelmében felelős. 13. §. Gazdájának tudta és engedelme nélkül a cselédnek ruháit, fehérneműit s egyéb holmiját nem szabad a szolgálati házon kívül tartani, ládáinak, bőröndjeinek s egyéb tartályainak a gazda részéről, maga s egy tanú jelenlétében megmotozásit tűrni köteles. A cseléd tartozik szolgálatbóli kilépésekor mindazt, mi felvigyázás, gondviselés, vagy megőrzés végett nekie átadott, vagy egyébként reá bízatott, gazdájának rend2:9
