Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)

Noszlopy Antal visszaemlékezéseiben az alábbi elmarasztaló megjegyzést tette Roboz Istvánra és munkásságára: »A somogyi arisztokraták :népszellemrontó, szabadság ellenes, subventionált journalistája. Szegény Noszlopy, szegény Somogy, szegény Roboz!« Roboz István valóban megalkuvó egyéniség volt. Eleinte Noszlopy titkára volt, bár — félelmében — lemondott róla, a kápolnai csata felett Kossuth szájába tett ima szerzője már 1856-ban törvényszéki vizsgálóbíró. Noszlopy Antal még megérte, hogy 1879-íben Roboz megkapta a Ferenc József rend lovagkeresztjét, 1887-ben pedig a királyi tanácsosi címet.

Források:

Roboz István iratai. 1863—1913.

157.

1851—1867.

Történetstatisztikai adatok az abszolutizmus korából

Népesség száma 1851-ben Somogybán:

Férfi: 126 278 Nő: 124 596 összesen: 250 874 Házasságkötések száma: 2783 Élveszületések száma: 12 306 Halálozások száma: 10 207

Települések száma Somogybán 1857 -ben:

Szabad királyi város: —

Egyéb városok: —

Mezővárosok: 36 Községek: 280 Együtt: 316

A népesség számának alakulása Somogybán:

1851. évben: 250 874 1857. évben: 251 926 1869. évben: 288 852

Forrás:

Kovacsics József szerk.: A történeti statisztika forrásai. Bp. 1957- 8., 10. és 17. táblázat.

263