Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)

VII. Somogy vármegye a kapitalizmus korában (1850-1944) - A) Az abszolutizmus korszaka (1849-1866)

1850. május 10. A kaposvári gimnazisták »botránya« A székhelyváros szabadságharc utáni »nyugtalanságáról« sok jel ái’ulikodott. A lakosság falragaszokat tépett le és — tüntetőleg — honvéd­sapkát viselt. A boltosoknál és a lakosságnál tiltott képek, »forradalmi jegyek« (Kossuth-k épeik, kokárdák, védegyleti jelvények, stb.) után nyo­mozott a rendőrség. 1853. szeptember 14-én a csendőrszárnyparancsnck- ság el rendelte, hogy a kaposvári nők fekete gyászruháikon ne hordjanak vörös szalagot, s a férfiak se viseljenek »feltűnő forradalmi jeleket« ka­lapjaikon. A rendszer és a császárellenes hangulat az iskolák falai között is otthonra talált. A kaposvári gimnázisták 1850. május 9-én és 10-én tün­tetés számba menő köhögéssel akadályozták meg a nagytemplomban a császárért imát mondó lelkész funkcióját. Augusz Antal, a tolnai polgári kerület cs. kir. kerületi főispánja Tallián János kormánybiztoshoz, Somogy megye főnökéhez az alábbi átiratot intézte a kaposvári gimnázisták »bot­ránya« ügyében: »Szegszárd. 1850. július 11. A teljhatalmú biztos úr őexcellenciájának e folyó hó 9-én 11740. szám alatt költ intézete következtében, a folyó évi május 9 és 10-én Kaposváron a nemzeti tanoda és gimnasiális növendé­kek által a jubiláris ünnepély alkalmával elkövetett botrányok eseteire nézve Nagyságod az érintett tanodái elöljáróknak teljes komolysággal ki­jelenteni ne terheltessék, miképp őexcellenciája' a teljhatalmú biztos fe­lettébb megütközött azon körülmény felett, hogy a botrány másodízben is helytfoglalhatott, már annak első esete is tanúság arra, hogy a tano­dákba féktelenség szivárgott be, mi csak a felügyelők hanyagságának tulajdonítható, ennek azonban ismétlése rossz lelkületre mutat, melyet az igazgatóság bűnös egykedvűséggel elterjedni engedett, és minek már csirájában elfojtatni kelletett, de vétkes hanyagságnak bélyegeztetik azon eljárás is, miszerint a vizsgálat csak felsőbb rendelet következtében té­tetett némi szigorral, noha mondatnék a jegyzőkönyvben, hogy az már felsőbb intés előtt kezdetett meg, a nevendék ifjúságnál azonban csak az hatályos és eredményes, mi a túlszökés első benyomására rögtön követ­keztetik a tanodái felügyelőség részéről függetlenül. A Normális neven- dékekre nézve, noha ezek erkölcsi beszámítása csekélyebb, a vizsgálatot szinte ki kellett terjeszteni, mi, szinte elhanyagoltatott. Mindezek kijelentése után Nagyságod felsőbb rendelésénél fogva Lits Gusztáv szónoklat tanulónak a gimnáziumbóli kirekesztését azonnal kö- vetkeztetendi, és ennek végrehajtását az összes gimnaziális ifjúság jelen­létében véteti eszközlésbe. Augusz.« Forrás: Megyefőnöki iratok 681, 1150 1850. sz. 138. 233

Next

/
Oldalképek
Tartalom