Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
1836—1847. Fényes Elek: Somogy vármegye 105. A leíró statisztika egyik legkiválóbb úttörője és művelője: Fényes Elek (1807—1876) több művében is foglalkozott vármegyénkkel. Mint a polgári fejlődés nagy hívét, az első felelős minisztérium statisztikai hivatalának vezetőjét s 1949-ben a pesti forradalmi vésztörvényszék elnökét —- a forradalom után bújdosásra kényszerítették, s mindhalálig mellőzték. A feudalizmus korszakának lezárásaként két jelentősebb összefoglaló részletet, bőséges történetstatisztikai adattárat vettünk át olvasókönyvünk lapjaira műveiből, mint az 1848 előtti állapotok legjobb és legszemléletesebb összefoglalásait. I. »A somogyi magyar szép magas termetű, s átaljába szálasabb mint a szomszéd Szala vármegyei; felette hajlékony, ügyes mozdulaté, vendég- szerető; a dolgot ugyan nem kerüli, de nem is igen szorgalmatos, s ebben a tekintetben az asszonyi nem jóval felyülhaladja: mert ez fáradhatatlan, tisztaság szerető, s a férfiaknak minden gazdasági munkában hív segédje; különösen dicséretet érdeimlenek a Balaton és Sió melléki lakosok, csak nem hollandiai tisztaság szeretetek miatt. Nyelvünket a köznép elég tisztán beszélli, de az Ókor és Rinya folyók mentében a szóejtésben sokat hasonlíttanak a palóczokhoz. Erkölcsökre nézve átaljában nem rosszabbak a többi magyaroknál, hanem minthogy a — számtalan elvadult kanászoknak, pásztoroknak, s mindenémű kóbori embereknek, a rengeteg erdőség igen kivánt búvó helyek: azért nem lehet tagadni, hogy itt több erőszakos vétkek követtetnek el, mint az éjszakibb megyékben; mellyeknek gátlására azonban a vármegye felette sikeres rendeléseket tészen. Öltözetjek a férfiaknak rövid ing, bő nagy rojtú gatya, nagy karimás kalap, bunda vagy fejér szűr köpönyeg vörös posztóval kivárva. A vagyonosabbaknál: setétkék nadrág és dolmány. A hoívátok csak nem mindenben a magyar szokást és öltözetet vették be; a szarvaasmarhát igen szeretik, s avval nagy kereskedést űznek. A németek sovány, száraz testalkotású, szőke sápadt emberek, de igen szorgalmatos fáradhatatlan gazdák. Lovat ők nevelnek legszebbet az egész megyében.. Dohányt szinte ők termesztenek legtöbbet; valamint- hogy a szöllőmívelés is kedves foglalatosságok. A kóbori szegény legényeknek nagy ellenségei.« Forrás: Fényes Elek: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográphiai tekintetben. I—VI. k. Pest, 1836—1839. I. köt. 207. o. II. Somogy vármegye »1. Fekvése. Somogy vármegye határai északról: a Balaton tava, melynek fele ide, fele Zala megyéhez tartozik (a felső Veszprém megyei részt nem 194
