Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
értve) és Veszprém vármegye; keletre Tolna és Baranya megyék; délre a Dráva, mely Veröcze vármegyétől s a szentgyörgyi végezredtől választja el; nyugotra Zala vármegye. Kiterjedése 114 000 négyszögöl mf. Használat alatti földe 1 321 992 hold, melyből 421 218 hold szántóföld, 89 523 h. rét, 59 142 h. szőlő, 13 446 h. kert, 538 308 h. erdő, 200 355 h. legelő. 2. Természeti tulajdonsága. Somogy vármegye honunk kiesebb s áldot- tabb megyéi közé tartozik. Ugyanis ennek földterülete sem nem csupán rónaság, se nem hegyes, hanem a búzatermő síkságokat, szelíd bort termő hegyek, vagy kertek, ezeket ismét komor tölgyesek, vagy bikkesek, majd mosolygó völgyek váltják fel. Fekete föld legtöbb van a Dráva alsó vidékén Szigetváron alól s körülte, és még némely helyen. Homok legtöbb a Dráva mentiben, különösen Szülök, Darány, Csokonya körül; de van ezektől felfelé a Balatonig, főkép Nagy-Bajom, Puszta-Kovácsi, Nikla körül. — A somogysági hegyek, szinte azon dobrai hegysor ágai, mely mint írtuk, Dobránál bejövén, miután Vas és Zala vármegyéket megfutotta, Miháldnál Somogy vármegyébe is beköszöntvén, itt 4 ágra oszlik. Legnevezetesbb ezek közt azon ág, mely Zseliz hegyének is neveztetik, s a szigetvári járást lepi el. Zordon vidékei többnyire bikkes, cserjés, fenyveserdőkkel megrakván. Megjegyzésre méltó, hogy Somogy hegyeiben semmi kő nem találtatik, hacsak a Zseliz némely hegyfokaiban levő és szinte elmorzsolható, porköveket ide nem számítjuk. A Dráva Légrádnál ütközik a somogyi hegyek csúcsába, hol hajdan a Zrínyieknek, somogymegyei főispánoknak földvára (Zerinvár) állott. Ez folyásában 2—3000 mázsás hajót is elviszem de felfelé sokkal bajosabb, sőt a sok tőke, alacson, mocsáros partok miatt csupán Barcsig lehetséges a bátorságos hajózás. A Mura hasonlóképp hajózható folyóvíz, de csak egy kis délnyugoti csúcsát érinti a megyének. A Sió Siófoknál szakad ki a Balatonból, s Veszprém közt határt csinálván, Simontornyánál a Sárvízzel egyesül. Sokak véleménye szerint a Sió hajdan csatorna volt, mely a rómaiak idejében a Balatont a Drávával összekötötte. A Koppány Karád környékén több patakból ered, s átfutván a felette gyönyörű koppányi völgyet, Tolnában a Kapósba ömlik. A Kapos Puszta-Korpád körül számtalan forrásokból, melyek közt végső forrása Gigénél van, származván, Tolnába megy által, s ott Simontornya mellett, a Sárvízzel, a Sióval egyesül. Almás arról nevezetes, hogy a Zseliz fokaiból eredvén, hajdan Szigetvárának bástyául szolgált. Az Ókor. Rinya, Kanizsa kisebb folyam s patak. — Tavai közül a Balaton, melynek bővebb leírását Zala megyében közöljük. Végre különös e megyében, hogy itt alig van határ, melyben kisebb vagy nagyobb posványság ne volna (itt bereknek hívják); továbbá a források a völgyben egymást érik, a hegyi patakok számosak, de. kavicsot egyiknek ágyazatában sem szemlélhetni. A Balatonnak 40 000 holdra terjedő mocsára, fonyódi, marczali és ormándi bozótnak neveztetik, s ezekből gr. Széchényi, Jankovics és gr. Festetics már több ezer holdra menőt kiszárítottak, de egész posványság kiszárítása közvélemény szerint a Sió vizének tökéletes szabályozásától függ. 3. Termékei. Somogy vármegye föld és éghajlata az egy tengerit kivéve, általában kedvezőbb az őszi, mint tavaszi vetésekre. Tisztabúza terem mindenütt, még pedig sok helyt igen sikeres, gömbölyű, vastag szemű, vékony hajú; azonban minthogy a homokos és kemény agyagos határok a búzára nem oly kedvezőek: legfőbb termesztménye a megyének mégis a rozs, mely oly nagybőséggel terem, hogy abból nemcsak a szomszéd Zala és Veszprém megyéknek, hanem még a távolabb eső horvátoknak, stájereknek is feles mennyiségben juttathat. Árpa nem sok, sőt a homokos 195
