Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
V. Parasztmozgalmak a megyében A dunántúli, különösen a vasi és zalai parasztmozgalmak hírére és hatására a mozgalmaik második hullámában, Somogy megyében is fellángolt az elégedetlenség és e megye vette kezébe a vezető szerepet. Május elején a megye alispánja a következő paraszti megmozdulásokról számolt be: »■A mozsgói uradalom jobbágyai az elkövetkező kuruc háborúra és a földesúri tisztek megölésére magákat elhatározott lelküéknék jelentették ki, — a dencsháziak és lukafaiak fegnyegetődznék, hogy a földesurak, ha csak nem adják ki nekik a 12 napi robotról szóló kegyes királyi .rendeletét, mihelyt a fák kizöldülnek, a jobbágyok mészárszékére fognak kerülni. — A szennai jobbágyok a megyei közmunkára sem akarnak menni és Salamon András a megyei tekintély ellen káromkodva törvénytelen dolgokat mondott és egy megy! katonát megsebesített, végül segítik a rablókat és akadályozzák az üldöző megyei embereket és több más ... lázadó tettet követnek el... A földesurakat és tisztjeiket nemcsak bogy halállal fenyegetik, hanem ezt meg is mondják nekik. . . rablásokat és latorságokat követnek el.« A megyében az egyre szaporodó parasztgyűlések — idézhetjük Vörös Károly: Az 1765—66-i dunántúli parasztmozgalom és az úrbérrendezés c. tanulmányából — valósággal megfélemlítették a földesurakat, akik közül Festetics Kristóf attól tartott, hogy >►aligha paraszt respublika nem fog következni és erigáltatni«. A Somogy megyei szervezkedés egyik központja a Nioky Kristóf birtokát képező Berki volt. Az uradalom tiszttartója — akit a parasztok azzal fenyegettek, hogy »a Kapos vize legmélyire örökös másvilági mészárosnak felszabadítják« — így számolt be a nagy parasztgyűlésről: ►»■Este összegyűlteik a parasztok »erőszakosan maguk közé hajítván« az öreg bírót, az után hasolóképpen a mestert is, fejenként megh kölletett őket esküdteim, hegy vérek ki ontásáigh egyik a másikat el nem hadgya, soha egy napot nem szolgálnak, amit egyik akar, azt a másik is, és aki nem akar azt lehúzták, keményen megtsapték s még aki a későbben jött is a gyűlésekben lehuzatták, megverték, ügy hogy majd két százig össziegyülekeztek. Az ajtóra két sírását tévén, káplárt magok között tettek... nagy elkészített dorong az udvar közepén, nagy rúd leütve zászló helyett vágyóin, mai napon pedigh már vagyon valami többszáz és mint a víz, úgy folyik összve a parasztság nagy iszonyú durungokkdl, az kastélnál esküsznek, a mezőben akarják a tábort szállétani.« Ugyanerről a Károlyi család levéltárában levő egyik földesúri levél 1766. júl. 25-én így számolt be: ►»Az ide való nemes Somogy vármegyei parasztoknak revolutiója Április havának közepe táján kezdődvén Június havának első napjaiban annyira terjedt, hogy Berki nevű falunál, (mely gróf Niczki Kristóf új jószága) 300-ig egy seregben Öszve verték magokat, fejszékkel, botokkal, vas villákkal proviedálva lévén. 1766. 116
