Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról 1. (Kaposvár, 1967)
V. Somogy vármegye a török kiűzésétől a polgári forradalomig (1686-1848)
galmasság ajtója, hogy a szegény megnyomorodott jobbágy szolgáknak az irgalmasság kegyesen osztatik, ezért is apostoli országunk kegyes királynéja: Mária Terézia, hogy magunkat meghajtván nagy alázatossággal kezeit-lábait nagy csókolgafásunkkal kegyesen szárnyai alatt levők Tekintetes Nemes Somogy vármegyében, Kaposvári Domíniumban Méltóságos Esterházy Miklós hercegsége földesuirunk meg- nyomorodott 12 helységbéli jobbágyok folyamodrmk Fölségedhez ezen csekély könyörgő instanciánkkal: Elsőbben is, hogy meg kell vallanunk, oly nagy Ínségre és nyomorúságra jutottunk, hogy koldulásunkkal köttetik életünket táplálnunk, egész dcimdniumiostól a férgek s egerek miatt semminemű (gabonánk nem maradtak: holott annakelőtte is szűkölködtünk ugyan mind szántóföldekből, rétekből és legeltető mezőkből. De most utolsó szükségünkre jutottunk, hogy pedig ennekelőtte is mindennemű rabotokat s adót kellett fizetni, efcépen következik. Minden héten a mezőre kell robotolná járnunk, ahova is egy nap megérünk menni, két napot pedig kell szolgálnunk, az negyed napra házainkhoz érünk, addig is egynek koldulni kölletik m.íglen robotolunk; ha megszabadulunk, akkor sem tudjuk, akkor is koldulni megyünk, mivel a cselédeink csak egy falat kenyérre sem virradhatnak; emellett termett őszi, vagy tavaszi, akármi volt, azt novemberben, decemberben kiadtuk, amellett sarlópénzt minden tizedből 4 krajcárt kellett adnunk, azonban mindén szolga vetéstől ökörpémizt 8 garast, ha csak öt vagy hat kéve terem is. Úgy a bárányoktól kilenced vagy tized ki nem kerül, mindegyikből 20 pénz a censura, a legeltetés mezőtől minden sört- vóles malacokbul egy garast, a faluhoz tartozandó erdőtől, ha makk találkozik benne, minden sörtvélestül 8 garast, emellett kenderből, lenből, káposztából kilencedet és tizedet, ha pedig nem kívántatik a káposzta, pénzzel kell megfizetni, a ház árendásra minden gazdának kell 3 forintot fizetni, amellett hosszú utat hol falustól, hol mint kívántatik pénzen is meg kell fogadnunk minden esztendőiben. A tisztviselőknek forspontoikat valamikor kívántatik, dézsma alkalmatosságával pedig a maguk lovait abrakoltatjá'k, azok mellé ordi- náncot minden napra kölletiík adnunk a bírák házánál; a mezőben pedig gabonánknak olvasására valamennyi nyerges lovaik kívántainak, emellett bárminemű cseléd legyen, ha deák, ha hajdú katonája, valamennyi bort akar, de még a teli hordókat is felverik elleniünkre és tékozolják javainkat, a Méltóságos Uraság részére levő gazdaságok, úgy mint vetés, szántás, aratás, kapálás, kaszálás és egy szóval minden valami munka találkozik, béhordás általunk végződik: kihez képest nagy alázatossággal folyamodunk mind irgalmas, kegyelmes királyné asszonyunkhoz, hogy tudhassuk mitévők legyünk, tovább is anyai Kegyességében Fölséged szárnyai alatt levő szegény lakossági hadd maradhassunk Nemes Somogy Vármegyében Kaposvári dominál mibéli Ő Hercegsége jobbágyai közönségesen.« A megye a beadványról így vélekedett ». . . qualiter seditio, canfede- ratio rusticana in tantum jam vires sumperit. ..«, vagyis a parasztok lázadása és szervezkedése már annyira erőre kapott, hogy gyors segítségre van szükség. Forrás: Kgy. jkv. 1765—1766. 1119. o. 115
