Polgár Tamás: A forradalom vonzásában. Tanulmányok Szántó László tiszteletére (Kaposvár, 2017)
Gőzsy Zoltán: A Magyar Történelmi Társulat 1885. évi kongresszusa és a magyar történelemoktatás
Gőzsy Zoltán A Magyar Történelmi Társulat 1885. ÉVI KONGRESSZUSA ÉS A MAGYAR TÖRTÉNELEMOKTATÁS A magyar történettudományban a kiegyezés, illetve az 1860-as évek vége több szempontból is korszakhatárt jelentett. Ezektől az évektől váltak hivatalosan is nyilvánossá a megyei levéltárak, s megalapították a Magyar Történelmi Társulatot, amelynek első közgyűlését május 15-én tartották.1 1875-től megkezdte működését az országos levéltár (Magyar Királyi Országos Levéltár) is.2 Fokozatosan kialakultak a modern tudományos infrastruktúra alapjai.3 A társulatnak többek között az is feladatává vált, hogy a levéltárak megnyitása miatt jelentkező megnövekedő forráskiadási tevékenységet koordinálja, mederben tartsa.4 A politikai folyamatokkal párhuzamosan a művelődéspolitikában is enyhülést tapasztalhatunk, ami jelentős változásokat indukált, és ezek a tanításban, valamint a tankönyvekben is éreztették hatásukat. Az 1868-as népiskolai törvény után aktuálissá vált a történelem tantárgy tantervének újragondolása. Ennek szükségességét az a kérdéskör adta, amely már az 1860-as évektől folyamatosan jelen volt a történelemtanítással kapcsolatban: milyen arányban szerepeljen a magyar és az egyetemes történelem a tananyagban, mekkora legyen a súlya a magyar és az egyetemes történelemnek, illetve hogy érték- és/vagy inkább haladásközpontú legyen-e a tananyag? A Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi minisztersége (1871-1872) idején elkészített tantervet sokan visszalépésnek tartották, mivel az 1861-es helytartótanácsi rendelethez viszonyítva ismét csökkent a magyar történelem aránya az egyetemeshez képest.5 Másrészről Kármán Mór 1880-ban napvilágot látott tervezetével összevetve is negatív kontextusban tárgyalták azt.6 Ahogy arra Ballér Endre, a magyar nevelésügy kiváló kutatója felhívta a figyelmet, Kármán ter1 Lukinich Imre 1918; Glatz Ferenc 1967. a: 233-267.; Glatz Ferenc 1967. b: 665-687.; R. Várkonyi Ágnes 1967: 1185-89. 2 Patakiné Kosa Éva 1997; Dóka-Müller-Réfi Oszkó (szerk.) 2000: 175-176. 3 Gunst Péter 1995: 148. 4 Gunst Péter 1995: 149.; Dóka-Müller-Réfi Oszkó (szerk.) 2000: 169-172. 5 A Helytartótanács 1861. október 21-én kelt rendelete erősítette meg a magyar történelem 1849-et megelőző mértékű „visszaépítését” a tanításba. Katona András III. 2006:1., 3., 6-7. 6 Vö. Unger Mátyás 1976: 12. 97
